Calin Popescu Tariceanu román szenátusi elnök arra kérte a törvényhozókat vasárnap, hogy mandátumuk hátralévő két hónapja alatt már ne döntsenek azokról – a mentelmi jog felfüggesztését célzó – “kiadatási” kérésekről, amelyek a korrupcióellenes ügyészségtől (DNA) érkeznek.
Felhívásában Tariceanu kifejtette meggyőződését, hogy “az amúgy szükséges és legitim” korrupcióellenes harc mögé bújva a DNA sokszor a politikai ellenfelek félreállításának eszközévé válik azok kezében, akik “okkult módon a háttérből irányítják” ezt az intézményt.
A szenátusi elnök szerint nem sokkal a parlamenti választások előtt a DNA megint 7-8 éves ügyeket ás elő nagy csinnadrattával, miként tette azt a nyári helyhatósági kampány idején is, “csak azért, hogy ellehetetlenítse a kényelmetlen ellenfelek indulását”.
“Miként sosem hittem a pénteki letartóztatásokban, a DNA-nak az ilyen eljárásaiban sem bízom” – jegyezte meg ironikusan Tariceanu.
A szenátusi elnök úgy vélte: ha annyi éven át nem volt sürgős felgöngyölíteni azokat az ügyeket, várhatnak még két hónapig, amíg véget érnek a választások. A politikus felkérte a törvényhozókat, hogy a DNA kiadatási kéréseit elbíráló határozatok meghozatalát bízzák a következő parlamentre.
Tariceanu pártállástól független elvi kérdésnek nevezi a “meghurcoltak” melletti kiállást, legyen szó Victor Pontáról vagy Elena Udreáról. Bár saját magát nem sorolta az áldozatok közé, a DNA Tariceanut is bíróság elé állította júliusban bűnpártolás és hamis tanúzás gyanújával. Tariceanu ellen egyébként saját pártja, a szabadelvű ALDE egyes mellőzött politikusai éppen erre hivatkozva szítanak lázadást, és vasárnap bejelentették, hogy “Egy tiszta parlamentért” elnevezéssel korrupcióellenes mozgalmat kezdeményeztek az ALDE-ban.
Romániában a politikai nyilatkozatokra vonatkozó klasszikus mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük. Azon miniszterek vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
A házszabály szerint a jogi bizottságnak három napon belül kell véleményeznie a kiadatási kérést, a plénumnak pedig öt napon belül kell döntenie róla. A határidőket akkortól számítják, amikor a házelnök nyílt ülésen ismerteti a kiadatási kérést a plénummal, de erre nem szab meg terminust a házszabály. Ha valamiért tehát nem hívnak össze plenáris ülést – például parlamenti vakáció van, vagy több “választókerületi tevékenységet” szavaznak meg maguknak a honatyák, mert választási kampány van – akkor a román parlament hosszabb ideig is “jegelheti” egy-egy tagjának kiadatási ügyét.
