A felkészülési idő elég lesz arra, hogy mindenben megfeleljünk a 2018 februárjában életbelépő új európai uniós biztosítás értékesítési direktívának, hiszen a magyar piac sok területen előbbre tart – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a XIII. Biztosításszakmai konferencia nyitónapján, Siófokon.
A biztosítások értékesítéséről szóló új uniós irányelvet idén februárban hirdették ki, és azt a tagállamoknak át kell ültetniük a jogrendjükbe.
A harmonizációs minimum legfőbb célja az egységes ügyfélvédelmi szabályok megteremtése, amelyek egyaránt érvényesek az internetes oldalakra, a biztosítók alkalmazottaira, a független alkuszokra, vagy az egyes termékeket összehasonlító portálra – fejtette ki a Mabisz elnöke. Ez egy olyan egységesített és ügyfélbarát szabályozás lesz, amelynek alapvetően a fogyasztóvédelem áll a középpontjában, megfelelő minőségbiztosítással – tette hozzá.
Pandurics Anett beszélt arról is, hogy első lépésként az uniós főszabályok születtek meg. Jövő év tavaszáig dolgozzák ki uniós szinten a részletszabályokat, magyar szakembereket is bevonva a munkába. Ezt követően kell majd átültetni a magyar gyakorlatba az új irányelveket, amivel kapcsolatban jövő ősszel várható a 2018 februárjától életbe lépő törvénymódosítás.
A nemzeti szabályozás egyes pontjai szigorúbbak ugyan lehetnek az uniósnál, de a magyar szabályozás nem kíván szigorúbb lenni a környező országokénál – mondta a Mabisz elnöke, aki úgy fogalmazott: a magyar piac sok területen előbbre tart, a szakma már most is teljesíti az előírások nagy részét, így nem számít arra, hogy radikális, földindulás-szerű változások lesznek.
Kifejtette, legnagyobb változásnak a termékinformációs dokumentum bevezetését tartja, amely szerint minden biztosítónak röviden, közérthetően be kell mutatnia minden termékét, legfontosabb paramétereit. Fogyasztóvédelmi szempontból ez nagy előrelépés – hangsúlyozta a szakember.
Kedvezőnek ítéli azt is, ahogyan az új szabályozás kezeli az ügyfelek és a közvetítők közötti érdekkonfliktusokat. Ha egy ügyfél megkérdezi, kitől kap jutalékot a közvetítő, akkor azt pontosan meg kell mondani – hangsúlyozta.
Gordos József, az NGM főosztályvezetője kiemelte, az új irányelv nem a közvetítést helyezi fókuszba, mint az előző szabályozás, hanem az értékesítést, teljesen más megközelítést alkalmazva. A biztosítóknak sok új feltételnek kell majd megfelelniük – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az érdekkonfliktusokat az új direktíva jól kezeli, egyértelművé téve, hogy “az ügyfél érdeke az elsődleges”.
Nagy Koppány, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója is úgy értékelte, előrelépést jelent az érdekkonfliktus kezelésben az új szabályozás. Hangsúlyozta, a minimum-harmonizációs szabály egy keretrendszer, amely elvárásokat fogalmaz meg. Elvi síkon ad útmutatást, nem minden ponton nyújtva gyakorlati szabályokat. “Nekünk azon kell gondolkodni, hogyan töltsük meg tartalommal ezeket az elveket, amelyeket egyébként már ma is betartunk tisztességesen, becsületesen, szakszerűen végezve a tanácsadást, így nincs mitől félni” – fogalmazott.
Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a biztosítási szakmában 2008 és 2015 között 30 százalékkal csökkent a közvetítők száma, ami tavaly elérte a 29 046-ot.
Az alkuszok szövetsége által szeptember 19-én és 20-án megrendezett, a biztosítási szakma csúcstalálkozójának számító siófoki konferencián és kiállításon mintegy 700 érdeklődő vesz részt, köztük a legnagyobb biztosítási társaságok vezetői.
