Párbeszéd kezdődött Ausztriában a szem kivételével az egész arcot és a testet elfedő muszlim női viselet, a burka szabályozásáról, egy alkotmányjogász szerint nem ütközne jogi akadályba a viselet betiltása.
A burka viselése határozottan gátolja az integrációt – jelentette ki Sebastian Kurz külügyminiszter, néppárti politikus az Österreich című napilapnak adott nyilatkozatában. A burka általános betiltását alkotmányjogilag tartja problémásnak Wolfgang Sobotka belügyi tárcavezető, Kurz párttársa. Azonban úgy vélte: alkalmi jelleggel korlátozni lehetne a viseletet, például autóvezetésnél, utazásnál vagy tüntetésen való részvétel esetén.
A burka tiltásáról szóló szabályozást észszerűnek nevezte és az ausztriai bevezetést szorgalmazta Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje.
A párt alsó-ausztriai frakcióvezetője, Manfred Haimbuchner pedig korábban úgy nyilatkozott, hogy Németország törekvését követve Ausztriának be kellene vezetnie a burka tilalmát, és növelnie kellene a biztonsági szervek létszámát. Haimbuchner szerint a tilalom azt szolgálná, hogy köztéren mindenki azonosítható legyen.
Az Österreich csütörtökön interjút közölt Ludwig Adamovich alkotmányjogásszal, aki kifejtette, hogy a burka tiltása az emberi jogok európai egyezményével összeegyeztethető. Rávilágított: az Európai Emberi Jogi Bíróság 2014-es döntése értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek a kérdésben. A fejkendőt nem lehet megtiltani, azonban az arc teljes elfátyolozását igen, hiszen a rendőrnek vagy a bírónak látnia kell az arcot – mondta.
Már évekkel ezelőtt is vitáztak Ausztriában a fátyolviselésről. Az FPÖ egy korábbi, a fejkendőtilalomról 2014-ben beadott kezdeményezését az osztrák parlament elutasította.
Ausztriában a legutóbbi eset az volt, hogy egy muszlim közjegyző feljelentette egykori munkáltatóját vallási diszkrimináció miatt, és 7000 eurós kártérítést követelt, mivel arcának elfátyolozása miatt megfosztották állásától. A Legfelsőbb Bíróság júliusban kimondott ítéletében helyt adott a munkáltató döntésének. Az indoklás szerint ugyan szabadon kifejezhető a vallási meggyőződés, azonban a látható és szabadon hagyott arc az emberek közötti kommunikáció alapfeltétele.
Ausztriában nem szabályozzák az utcai megjelenést, sem az arc elfátyolozását. Azonban egyes esetekben, például a személyek gyanús viselkedése esetén felülbírálhatják az általános gyakorlatot. A gyülekezési törvény kilencedik paragrafusa pedig arról rendelkezik, hogy nyilvános eseményeken, tüntetéseken és futballmeccseken eltakart arccal nem lehet részt venni.
Az egész testet elfedő fürdőruha, a burkini viselését eddig az alsó-ausztriai Melk, Korneuburg és Hainburg fürdőiben tiltották be.
Ausztriában az év eleji adatok szerint nagyjából 600 ezer muszlim él. Becslések szerint 15 év múlva 900 ezren lesznek, és a 8,5 milliós lakosság tíz százalékát teszik ki. 1991-ben 160 ezer, a hetvenes évek elején pedig 23 ezer muszlim volt az országban.
