Módszertani útmutatót készít az Állami Számvevőszék annak érdekében, hogy kiszűrhetők legyenek a nagyberuházások, kiemelten a 2024-es budapesti olimpiapályázat korrupciós veszélyei – közölte az ÁSZ.
A módszertani útmutató tételesen meghatározza, hogy milyen kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni általában a nagyberuházások, és kiemelten az olimpia esetén jelentkező korrupciós kockázatok megelőzésére, mérséklésére a beruházások különböző szakaszaiban. A módszertani útmutató alkalmazása támogatást nyújt a nagyberuházások döntéshozóinak a korrupciós kockázatok azonosításához, és a megelőzésükre, csökkentésükre alkalmas integritásirányítási rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az ÁSZ idén májusban nyilvánosságra hozott tanulmányában feltérképezte a nagyberuházások integritás kockázatait.
Az Országgyűlés a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló határozatában kérte fel a számvevőszéket, hogy az olimpiai játékok megrendezésének előkészítésére, valamint a megrendezés esetén az arra fordított kiadások tekintetében nyújtson szakmai támogatást a pályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke első lépésként május elején adta át az Országgyűlésnek az ÁSZ nagyberuházások integritási kockázatairól és az ezt kezelő kontrollok kialakításáról szóló tanulmányát, amely megállapította, hogy e beruházásokat – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti. Ezért előkészítésük és megvalósításuk irányítási rendszerének kiemelten kell kezelnie e kockázatokat, és megfelelő erőforrásokat kell mozgósítani a korrupciós kockázatok bekövetkezésének megelőzésére.
Az ÁSZ tanulmánya szerint a nagyberuházásokkal járó komplex rendszerek nehezen átláthatóak, a fix határidők pedig növelik a projektvezetésen és engedélyező hatóságokon lévő nyomást arra, hogy szorult helyzetben engedjenek a kialakított kontrollokból, ami által megnő a magánérdekeknek történő kedvezés lehetősége.
A nagy presztízsberuházásoknál a nemzetközi és társadalmi tekintélyvesztés miatti aggodalom, valamint, a magas eredményelvárások szintén hasonló, a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be. A beruházás tervezésénél különösen nagy kockázatot jelent, ha nem végeznek körültekintő elemzéseket, számításokat a projekt alakulására, a lehetséges változásokra nézve. Jellemző példa, hogy az olimpiai beruházásokra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok szerint rendszeresen, nagymértékben alábecsülik a rendezési költségeket.
Az ÁSZ tanulmánya szerint a korrupció csak akkor küszöbölhető ki, ha a nagyberuházásért felelős vezetők a korrupciós kockázatokat szisztematikusan feltárják, és kiépítik, valamint a gyakorlatban is működtetik azt a kontrollrendszert, amely növeli a korrupcióval szembeni ellenálló-képességet. Egy ilyen rendszer kialakítása a magyar jogszabályi környezet általában megfelelő feltételeket biztosít, de szükség lehet az olimpia megrendezésének sajátosságait figyelembe vevő további jogszabályok megalkotására is. A korrupció megelőzése és kiszűrése szempontjából a kulcskérdés az, hogy a nagyberuházások előkészítésének, lebonyolításának az irányítási rendszerét úgy alakítsák ki, hogy az a beruházás minden szakaszában maximálisan figyelembe vegye a korrupciós kockázatokat, és azok kezelésének erőforrásigényét.
