Jóváhagyta a lengyel szejm az alkotmánybírósági törvény végleges, a szenátus által előző nap módosított változatát.
A szavazást heves vita előzte meg, melynek során az ellenzék alkotmányellenesnek nevezte a jogszabályt, míg az előterjesztők azt hangsúlyozták, hogy a törvény lezárja a taláros testület körüli válságot.
A már csak az államfő aláírására váró törvényben a szejm azt a 26 módosítást szavazta meg, melyet csütörtökön a szenátus iktatott be. Ezek némileg korlátozzák az államfőnek az alkotmánybíróságra vonatkozó jogosítványait, és kissé bővítik az alkotmánybíróság elnökének hatáskörét.
Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület csak legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
A törvény szerint a testület teljes ülésén határoznak az elnöki vétóval megtámadott törvényjavaslatokról, az alkotmánybíróságot érintő jogszabályokról, egyes állami szervek hatásköri vitáiban, valamint az egyes pártok alaptörvénybe ütköző működéséről.
A jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform (PO) vezette előző kormány által a választások előtt röviddel megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
A kormány hatályba lépteti a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak. Így továbbra is érvénytelen marad a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybírósági törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.
A PiS, mely szerint a törvénynek már a július 7-én az alsóházban jóváhagyott eredeti változata is lezárhatta a lengyel alkotmánybírósági válságot, az újabb szejmvita során kompromisszumként támogatta a szenátusi módosításokat. A kormányzó párt képviselői szerint ezek még jobban szűkítik a lehetséges vita tárgyát képező témák körét.
A fő ellenzéki erő, a PO nevében felszólaló Borys Budka volt igazságügyi miniszter szerint a jogszabály “újabb szégyen és képmutatás”, mely sérti a hatalom megosztásának elvét, és megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.
Az alkotmánybíróság helyzete miatt az Európai Bizottság februárban jogállamisági mechanizmust léptetett életbe Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.
