A Bíróság a 2015-ben hozott Digital Rights Ireland ítéletében megállapította az adatmegőrzésről szóló irányelv érvénytelenségét egyrészt azzal az indokkal, hogy bizonyos adatok ezen irányelvben előírt általános megőrzési kötelezettsége súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogba, másrészt pedig azzal az indokkal, hogy az ekképp kialakított szabályozás nem korlátozódott a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából szigorúan szükséges mértékre.
A főtanácsnok indítványa a C-203/15. sz., Tele2 Sverige AB kontra Post-och telestyrelsen és C-698/15. sz., Secretary of State for Home Department kontra Tom Watson és társai egyesített ügyekben
Ezen ítéletet követően a Bírósághoz két, Svédországban és az Egyesült Királyságban a távközlési szolgáltatók számára előírt, az elektronikus hírközlési adatok megőrzésére vonatkozó általános kötelezettséggel kapcsolatos üggyel fordultak. A Bíróságnak így alkalma nyílt arra, hogy pontosítsa a Digital Rights Ireland ítéletnek nemzeti összefüggések között tulajdonítandó értelmezést.
A Digital Rights Ireland ítélet kihirdetésének másnapján a Tele2 Sverige távközlési vállalkozás tájékoztatta a svéd posta- és telekommunikációs felügyeleti hatóságot azon döntéséről, hogy beszünteti az adatok megőrzését, valamint arról a szándékáról, hogy törli a már rögzített adatokat, szolgáltatók számára általános adatmegőrzési kötelezettséget előíró nemzeti szabályozások összeegyeztethetők-e az uniós joggal (különösen az „elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel” és az EU Alapjogi Chartájának bizonyos rendelkezéseivel.
A mai napon ismertetett indítványában Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok mindenekelőtt pontosítja a Svédországban és az Egyesült Királyságban előírt általános megőrzési kötelezettség tárgyát képező adatok kategóriáit. Ezek a közlés forrásának és címzettjének azonosítását és helyének meghatározását lehetővé tévő adatok, a közlés napjára, időpontjára és időtartamára vonatkozó adatok, valamint a közlés típusának és a felhasznált eszköz típusának megállapítását lehetővé tévő adatok. A közlések tartalma Svédországban és az Egyesült Királyságban sem képezi e megőrzési kötelezettség tárgyát.
A főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy az általános adatmegőrzési kötelezettség összeegyeztethető lehet az uniós joggal. Az ilyen kötelezettség előírására vonatkozó lehetőség tagállamok általi alkalmazása ugyanakkor szigorú követelmények tiszteletben tartásához van kötve. A nemzeti bíróságoknak a nemzeti szabályozások összes releváns jellemzőjének figyelembevételével kell megvizsgálniuk, hogy e követelmények teljesülnek-e.
Először is az általános megőrzési kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó garanciákat a hozzáférhetőség, az előre láthatóság és az önkénnyel szemben biztosított megfelelő védelem tulajdonságaival rendelkező törvényi vagy rendeleti intézkedéseknek kell előírniuk.
Másodsorban a kötelezettségnek tiszteletben kell tartania az Alapjogi Chartában rögzített, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát. Harmadsorban a főtanácsnok emlékeztet arra, hogy az uniós jog megköveteli, hogy az alapvető jogokat érintő bármiféle beavatkozásnak általános érdekű célt kell követnie. Megítélése szerint kizárólag a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem minősül olyan általános érdekű célnak, amely igazolhatja az általános adatmegőrzési kötelezettséget, az egyszerű bűncselekmények elleni küzdelemmel, illetve a nem büntető eljárások megfelelő lefolytatásával szemben.
Negyedsorban az általános adatmegőrzési kötelezettségnek feltétlenül szükségesnek kell lennie a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, ami azt jelenti, hogy nincs más, ugyanolyan hatékony intézkedés vagy intézkedéskombináció, amely egyúttal kevésbé sértené az alapvető jogokat. A főtanácsnok továbbá kiemeli, hogy az alapvető jogok sérelmének a feltétlenül szükséges mértékre való korlátozása érdekében e kötelezettségnek tiszteletben kell tartania a Digital Rights Ireland ítéletben az adatokhoz való hozzáférés, a megőrzés időtartama, valamint az adatok védelme és biztonsága tekintetében meghatározott feltételeket.
Végül az általános adatmegőrzési kötelezettségnek arányosnak kell lennie egy demokratikus társadalomban a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljához képest, ami azt jelenti, hogy az e kötelezettség által egy demokratikus társadalomban eredményezett súlyos kockázatok nem lehetnek túlzottak a kötelezettségből a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem terén jelentkező előnyökhöz viszonyítva.
