Az európai parlamenti képviselők támogatják az online platformszolgáltatók szerzői jogi felelősségének felülvizsgálatát, hogy a digitális piac kiegyensúlyozottá váljon és mind az alkotók, mind a fogyasztók számára méltányos feltételek szülessenek.
A napokban cikkezett arról a magyar sajtó, hogy Taylor Swift ezúttal a YouTube-bal szállt harcba, és többek között a U2-val, Paul McCartney-val vagy a Kings of Leonnal követelik az amerikai szerzői jogi törvény módosítását. De nem csak a világsztárok lázadnak a jogi szabályozás ellen: most EP-képviselők is az online tartalomszolgáltatás szabályozásának reformját és az alkotók méltányos javadalmazását sürgetik az EU-ban.
A szerzői jogi törvény közelgő reformjának apropóján 58 EP-képviselő írta alá azt a nyílt levelet, amely az Európai Bizottságot ösztönözi az értéktranszfer problémájának megoldására. A probléma leginkább az alkotókat sújtja – a képviselők a platformszolgáltatók felelősségvállalásának jogszabályi tisztázását kérik. Az aláírók között a legtöbb európai pártcsalád képviselői megtalálhatók, közöttük a magyar kötődésű politikus Sógor Csaba, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőjeként ül az Európai Néppárt soraiban.
Napjainkban több kreatív tartalmat fogyasztunk, mint korábban bármikor. Tesszük ezt felhasználók által feltöltött tartalmakból élő platformszolgáltatásokon és más tartalomaggregátorokon. Csakhogy a legtöbb ilyen szolgáltatás rendkívül kevés bevételt juttat a tartalmak alkotóinak – vagy akár nyíltan elutasítja, hogy bevételben részesítse őket. A most aláírt nyílt levél szerint „az új szerzői jogi szabályozásnak tisztáznia kell, hogy csak olyan esetekben alkalmazhatóak a jogdíjfizetési kivételek, ahol az online szolgáltató teljesen semleges és pusztán csak közvetítő szereplő, vagyis nem tölt be aktív szerepet a közzétett tartalom terjesztésében, népszerűsítésében és monetizálásában az alkotók rovására”.
Sógor Csaba elmondta: „Példátlan módon, az internet egyre nagyobb zene-választékot tesz elérhetővé a felhasználók számára. Ezért olyan új generációs platform-szabályozási modellekre van szükség, amelyek kellőképp védik a szerzői jogokat illetve támogatják a szerzői jogok tulajdonosainak munkáját. Úgy vélem, hogy a szerzői jogok meghatározása és védelme szerves részét képezi az Európai Unió digitális gazdaságának. Ennek tudatában egy olyan korszaknak kell kezdetét vennie, amiben az EU intézkedéseket tesz és reformokat hoz annak érdekében, hogy megszüntesse a digitális piacon lévő torzulásokat és úgy teszi lehetővé a kultúra és a kreatív gazdaság virágzását Európában, hogy közben a szerzők jogai sem csorbulnak.”
Az Artisjus üdvözli a kezdeményezést, amelyet Prevenche Berès, Christian Ehler és Martina Dlabajova EP-képviselők indítottak el -, és amelynek célja, hogy a Bizottság egyértelműen az alkotókat és a fogyasztókat helyezze középpontba a szerzői jogi irányelv felülvizsgálata során.
Czutor Zoltán, a Belmondo zenekar dalszerző frontembere, az Artisjus vezetőségi tagja elmondta: „Igazán régóta várunk arra, hogy alkotók, előadók és a kreatív ipar közvetlen érdekeltjein kívül felelős politikusok is szükségét érezzék annak, hogy végre törvényi garancia is biztosítsa a jogosultak anyagi részesedését a platformszolgáltatók hatalmas bevételeiből. Az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a szellemi alkotásokhoz való korlátlan hozzáférés lehetősége generálja számukra ezt az óriási forgalmat és tisztességtelen dolognak tartom, hogy a hozzájuk befolyó jövedelem töredékét, vagy azt sem hajlandók megosztani azokkal, akiknek a termékeiből élnek. Most, hogy a politika számára is egyértelművé vált, hogy a szerzői joghoz kötődő gazdasági ágazat súlya közel sem elhanyagolható az EU-ban, remélem hamarosan életbe lépnek az alkotóknak kedvező jogi változások.”
Habár a Bizottság következetesen megjegyzi, hogy szeretné az értéktranszfer problémáját megoldani a szerzői jogi szabályozás reformjával, továbbra is kulcsfontosságú a kérdést napirenden tartani, figyelembe véve, hogy egyes internetes óriáscégek mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék az olyan kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy végre méltányos feltételek szülessenek az alkotók és az európai digitális egységes piac egésze számára.
Értéktranszfer
A platformszolgáltatások, amelyek ingyen biztosítanak hozzáférést az online tartalmakhoz (ilyen például a Facebook vagy a YouTube) elsősorban a felhasználók által feltöltött tartalmakra vagy a már meglévő tartalmak összegyűjtésére épülnek. Sajnos nagyon gyakran egyáltalán nem, vagy csak alig juttatnak bevételt a művek készítőinek.
Ez értéktranszfert (angolul: „transfer of value”-t) eredményez, hiszen az alkotótevékenység által teremtett érték – túlnyomó részben – így a platformszolgáltatóké lesz, ahelyett, hogy az alkotók jutnának hozzá.
Az értéktranszfer egy rossz hatékonyságú és méltánytalan piacot hozott létre, emellett veszélyezteti az Unió kulturális és kreatív szektorainak hosszú távú egészséges működését és a digitális egységes piac sikerét.
