Jár-e bármi jutalék a megbízási díjon felül az ingatlanosnak, ha végül a fogyasztó maga adta el a lakást? Reklamálhat-e a fogyasztó akkor, ha a szerződést megelőző szóbeli tájékoztatás teljesen eltért az írásba foglalt szerződéstől?
A Budapesti Békéltető Testületnél lévő ügyekben a fogyasztók többször tették fel a fenti kérdéseiket, mely jól mutatja, hogy nincsenek tisztában azzal, mit tehetnek vagy nem tehetnek meg, ha probléma adódik.
Az egyik esetben például a fogyasztó a kérelmében előadta, hogy megbízási szerződést kötött egy vállalkozással ingatlana értékesítésének elősegítése céljából. A szerződés tartalma szerint az ingatlan eladásáért a megbízott nem vállalt felelősséget, továbbá az ingatlan értékesítésében – marketing szolgáltatásokat leszámítva – közreműködést sem vállalt. A fogyasztót korábban személyesen kereste meg a cég képviselője és szóban arról tájékoztatta, hogy a szerződéskötéskor esedékes 65.000,- Ft megbízási díj befizetésén túl egyéb fizetési kötelezettsége nincsen. A vállalkozás, mint megbízott pusztán marketing szolgáltatást nyújt, amely azt jelenti, hogy internetes- és egyéb hirdetési felületeken hirdetik, megjelentetik az ingatlant. Arról szó sem volt, hogy az ingatlan eladása esetén a 0,5%+ ÁFA jutalék akkor is jár a megbízott részére, ha nem a közreműködése folytán értékesítik az ingatlant. A vállalkozás képviselőjének szóbeli tájékoztatása megtévesztő volt a fogyasztó kérelme szerint és eltért a szerződésben szereplő Általános Szerződési Feltételek tartalmától. Mint írta a fogyasztó, nem is volt arra lehetősége, hogy a hatoldalas szerződést az aláírás előtt részletesen áttanulmányozza. A fogyasztó előadása és a szerződéskötés körülményei szerint a felek között egy olyan megbízási szerződés jött létre, melyben a vállalkozás marketing szolgáltatás nyújtására szerződött az adott ingatlan eladása céljából, de az ingatlan értékesítésében közreműködést egyáltalán nem vállalt.
A vállalkozás a szerződésben rögzítette a szerződés lényeges feltételeit. Az apróbetűs rész alapján pedig a megbízási díjon felül további, az ingatlan vételára után 0,5%-os jutalékban is részesül a megbízott, ha értékesítésre kerül a reklámozott ingatlan. A vállalkozás ezért követelte a fogyasztótól eladást követően a megbízási díjon felüli jutalékát is, holott az értékesítésben nem működött közre, nem is közvetített. A fogyasztó igénye az volt, hogy a cég törölje ezt a további követelést, ez pedig megalapozottnak bizonyult a Budapesti Békéltető Testület előtt.
Érdemes tudni, hogy ilyen és ehhez hasonló, úgynevezett „szolgáltatást nyújtó megbízási szerződéseket” kötnek a fogyasztókkal általában az ingatlan közvetítésére, illetve az ingatlan értékesítésének elősegítésére.
Mit mond ezekben az esetekben a jogszabály?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.
Jelen esetben a szerződésből nem derült ki egyértelműen a megbízási díj összege, mely lényeges szerződési tartalomnak minősül. A vállalkozás ugyanakkor egy olyan szolgáltatásért kért volna jutalékot, mely mögött nem volt tényleges szolgáltatás.
A Ptk. szerint Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
Az a feltétel tehát, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, csak és kizárólag akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.
Mire figyeljenek a fogyasztók?
1. A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében még a megbízási szerződés megkötését megelőzően tájékozódjanak a szerződés lényeges tartalmáról, az általános szerződési feltételekről!
2. Ha nem értik a szerződés tartalmi elemeit, akkor kérdezzenek rá és a vállalkozástól kapott szóbeli tájékoztatást vezettessék rá a szerződésre!
3. Amennyiben van rá lehetőség, ne egyedül kössék meg a megbízási szerződést, mert későbbi vita esetén az elhangzott szóbeli tájékoztatás tartalmára egy tanúnyilatkozat fontos bizonyítékul szolgálhat.
