Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami iskolafenntartónál és differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok – többek között ezt tartalmazza az az oktatási törvényeket módosító csomag, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.
A képviselők a változtatásokat 120 igen, 64 nem és egy tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.
A köznevelési törvényt érintő módosítások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetősége, a központi költségvetés adta keretek figyelembevételével.
Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írják elő.
Az állami intézményfenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A vonatkozó kormányrendelet értelmében 59 tankerület lesz, Budapesten 9 működik majd. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy “középirányító” szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre.
Miután a Klik létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása, ezen feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.
Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.
A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumokban a művészeti képzésre való felkészítés folyamán a tanulók nagy óraszámban részesülnek táncművészeti oktatásban, amely többszöröse a heti kötelező öt testnevelésórának. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a művészeti szakmai képzés beépüljön a testnevelésórákba.
A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt. A társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehessék.
A szakképzési törvény rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.
Pontosították az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. A jogszabály a korábbi rendelkezéseket pontosítva mondja ki az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén.
Előírták, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti, így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből más gazdálkodó szervezethez menjen a további gyakorlati képzésre. Pontosították, hogy a tanulónak pénzbeli juttatás kizárólag a tanulószerződéses formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésnél jár. Lehetőség nyílik egyes gyakorlati tananyagtartalmak kizárólag szakképző iskolai teljesítésére a kerettantervi előírások alapján, illetve további esetben, tanulói/szülői kezdeményezésre a gyakorlati képzési idő 5 százalékában.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a módosítás.
Változik a felsőoktatási törvény is, a módosítás tartalmazza az állami felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelését.
Módosult a teljes idejű képzésre vonatkozó törvényi szabályozás is a felsőoktatásban, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kettőszáz tanóra. Így a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb óraszám lehetőségét nem zárják ki, de az oktató személyes közreműködését nem igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását is lehetővé teszik.
Lehetőség nyílt arra is, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztustól alkalmazott tudományok egyetemeként működjön.
