A magyar jogi intézkedések korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést – áll az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) megjelent jelentésében.
A 2015 júliusában és szeptemberében életbe léptetett jogszabályok és kapcsolódó rendeletek, valamint azok gyakorlati megvalósítása 2015. júliusa és 2016. március 31. között elrettentő hatással volt a menedékkérőkre – írta a szervezet.
Az Európában kibontakozó menekültügyi és migrációs kihívások időszakát vizsgáló dokumentum egyebek mellett a szerb és a horvát határ mentén felhúzott kerítést és a menedékkérelmek benyújtására kijelölt helyként felállított tranzitzónákat bírálja.
A tranzitzónákban “sem a menedékkérelmi eljárások, sem a befogadási feltételek nem felelnek meg az európai uniós és a nemzetközi szabványnak” – áll a jelentésben, amely a negatívan érintett területek közül az “eljárási garanciákat, a bírói felülvizsgálatot, valamint a szabad mozgást” emeli ki.
A UNHCR a korlátozó intézkedések közé sorolja a “biztonságos harmadik ország elméletének alkalmazását” azon országokra, amelyeken a Magyarországra érkező menedékkérők áthaladnak. A menekültügyi szervezet szerint mindez a megfelelő eljárási garanciák biztosítása nélkül történik.
A szervezet a kifogásolt intézkedések közé sorolja továbbá a határkerítésen keresztül való illegális belépés bűncselekménnyé nyilvánítását, amely akár tíz évig terjedő letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetést, illetve kiutasítást vonhat maga után.
“Az EU visszatérési irányelvétől eltérő börtönbüntetéseket kétes igazságossággal zajló, gyorsított perek nyomán szabják ki, és akkor sem függesztik fel őket, ha az érintett személy menedékkérelmet nyújt be” – olvasható a jelentésben.
Sérelmezi a dokumentum az ország legnagyobb befogadó-központjának bezárását Debrecenben. A UNHCR szerint felmerül a kérdés, Magyarország eleget tesz-e nemzetközi és európai kötelezettségeinek.
