Több hiányosságot tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórház és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház 2011 és 2014 közötti működése során – közölte a számvevőszék.

Az ÁSZ “az irányítószervi feladatellátásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén tárt fel hiányosságokat, valamint szabálytalanságokat állapított meg az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodásában is” – írták. A számvevőszék a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójának 22, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójának 21 javaslatot fogalmazott meg, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

Az irányítószervi feladatok gyakorlása csak részben felelt meg a jogszabályoknak, ugyanis az alapító okirat módosításához az emberi erőforrások minisztere 2014-ben nem kérte meg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértését, továbbá a kórház szervezeti, működési szabályzata (szmsz) nem tartalmazta az alapító okirat keltét, számát és az alapítás időpontját.

A két megye közgyűlése és a GYEMSZI ugyanakkor a hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket nem érvényesítette, nem kérte számon és nem ellenőrizte – írták.

Az ÁSZ hiányosságokat állapított meg az intézmények belső kontrollrendszerének kialakítása és működése területén is. A kórházak 2011-2014 közötti kötelezettségük ellenére nem tették közzé az éves költségvetéseket, a belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt felülvizsgálatát és módosítását nem végezték el, a jóváhagyott éves ellenőrzési tervekben foglalt ellenőrzések végrehajtásáról nem teljes körűen gondoskodtak. A kecskeméti kórháznál intézményi szintű kockázatelemzés nem készült.

A gazdálkodási jogkörök kialakítása ugyanakkor megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a költségvetési gazdálkodásban a kulcskontrollok működése során azonban hiányosságok voltak.

A kórházak fizetőképessége elsősorban a lejárt szállítói tartozások nagymértékű növekedése miatt 2013-ban és 2014-ben nem volt biztosított, a pénzügyi egyensúly mindkét kórház esetében az általuk hozott takarékossági intézkedések és az esetenként kapott pótlólagos támogatás révén volt fenntartható, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása és a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg az előírásoknak.

A kecskeméti kórházban az elemi költségvetés készítése és az előirányzatok megállapításakor betartották a jogszabályi előírásokat, a bevételi előirányzatok minden évben alulteljesültek, szabálytalanságok voltak a kiadási előirányzatok felhasználása során.

Hegedűs Iván, a Bács-Kiskun Megyei Kórház gazdasági igazgatója elmondta: az intézmény megkapta a hivatalos dokumentumot, amelyben az ÁSZ “közepesre értékelte” a kórház tevékenységét. Hozzátette: a munka javítása érdekében készített intézkedési tervet már elküldték az ÁSZ-nak, a terv végrehajtása folyamatosan történik.

Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója azt írta, hogy az intézmény vezetése “a mai napig hivatalos dokumentumot, tájékoztatást a vizsgálat eredményéről még nem kapott. Amennyiben megkapja, természetesen az abban foglaltak szerint jár el a kórház”.