Egyhangú döntéssel hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt a népszavazási kérdést, amelynek értelmében a tanulónak csak törvényes képviselője kérésére kellene részt vennie a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon.
A kérdést Kassainé Szegfű Zsuzsanna magánszemély nyújtotta be az NVB-hez március 29-én. A hitelesítésre benyújtott kérdés így szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy általános iskolában a tanulónak a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon csak a törvényes képviselője kérésére legyen kötelező részt venni?”
A vitában Patyi András, az NVB elnöke azt mondta, megítélése szerint az ív hitelesíthető, mert a kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni. Megjegyezte: a részvételt a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon ma is szabályozza a köznevelési törvény.
Az NVB elnöke jelezte azt is, a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint egyértelműen van megfogalmazva, így hitelesíthető.
Az NVB tagjai egyhangú döntéssel hitelesítették a népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét.
Kassainé Szegfű Zsuzsanna két további, oktatással összefüggő kérdésben is kezdeményezett népszavazást, ám ezeket nem hitelesítette a testület.
Az egyik kérdés úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az általános-, közép- és felsőoktatási intézmények vezetői határozhassák meg az általuk vezetett intézmények tankönyvrendelési szabályait?”
A vitában Patyi András kiemelte: az alaptörvény szerint a felsőoktatási intézmények mind a tanítás tárgyát, mind annak módját illetően önállóak, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény pedig rögzíti, hogy az oktatót megilleti a jog, hogy megválassza a tananyagot.
Mint mondta, a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotónak olyan jogszabályt kellene alkotnia, amely alapján a rektor lenne jogosult meghatározni, mely tankönyvekből taníthatnának a tanárok.
Szerinte ez a korlátozás sértené az oktatónak a tanítás szabadságához való jogát, ellentétes lenne a felsőoktatási intézmények alaptörvényben rögzített autonómiájával, és a jogalkotó csak úgy tehetne eleget a népszavazással keletkezett kötelezettségének, ha módosítaná az alaptörvényt. A alaptörvény módosításáról azonban nem lehet népszavazást tartani. Az NVB ezen érvek alapján megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Kassainé Szegfű Zsuzsanna harmadik kérdése úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy arra a tanulóra, aki a középfokú iskola első tanévét kezdi meg, kizárólag az általa megkezdett tanév első tanítási napján hatályban lévő jogszabály szerint meghatározott érettségi vizsgakövetelmények vonatkozhassanak?”
Patyi András jelezte: egy eredményes népszavazás esetén az érettségi vizsgaidőszakban olyan sokféle követelménynek megfelelő vizsga lebonyolítása lenne szükséges, ami “káoszba taszítaná” a magyar érettségi vizsgarendszert.
Minden tárgyban különböző vizsgakövetelmények lennének, különböző feladatlapokat kellene összeállítani, külön javítókulcs kellene a feladatlapokhoz, és az eredményeket is különbözőképpen számítanák be a felsőoktatási felvételikbe. Ennek hatására az egy évben érettségizők között olyan eltérések keletkezhetnek az eltérő vizsgakövetelmények miatt, hogy az nem biztosítaná a felsőoktatási intézménybe jutás egyenlőségét – mondta.
Litresits András, az MSZP delegáltja a kérdés hitelesítése mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy annak üzenetértéke – ne változzon állandóan a feltételrendszer – világos, és a jogalkotónak egy eredményes népszavazás után legalább négy év állna rendelkezésére a megfelelő szabályok megalkotására, hogy “ne fulladjon káoszba” az érettségi rendszer.
Az NVB többsége végül úgy döntött, a kérdés nem hitelesíthető. A kérdés hitelesítése mellett szavazott Litresits András mellett Fábián Adrián választott tag, Bodolai László, az LMP delegáltja és Lovas András, a KDNP delegáltja.
Az NVB ülésén megtagadta további két népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Így a Halász József magánszemély által kezdeményezett, a Nemzetközi Valutaalapból, valamint a NATO-ból történő kilépésre irányuló kérdések hitelesítését a tiltott tárgykörbe ütközés miatt tagadta meg a testület, az alaptörvény szerint ugyanis nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
