Németországban az alkotmánybíróság a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) terrorelhárító tevékenységéről szóló törvény módosítására kötelezte a kormányt, mert megítélése szerint a jogszabály több részlete ellentétes az alaptörvénnyel.
A karlsruhei testület ítélete szerint a 2009-ben elfogadott törvény titkos megfigyelést szabályozó előírásai ugyan alapvetően megfelelnek az alkotmányosság feltételeinek, de “túl messzire mennek” és nem kellően pontosak. Továbbá hiányoznak belőlük a magánélet védelmét és a BKA működésének átláthatóságát szolgáló biztosítékok, és a jogalkotó nem gondoskodott kellőképpen a titkos megfigyelés révén szerzett személyes adatok más hatóságokkal és külföldi szervekkel való megosztásának korlátozásáról.
Az alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a terrorelhárítás a demokrácia és az alapvető jogok védelmét szolgálja, de ezt a tevékenységet csak a többi, ugyanúgy fontos alkotmányos elvvel összhangban szabad végezni. A testület elsősorban a lakások, ingatlanok – lehallgató készülékkel, kamerával végzett – titkos megfigyelését szabályozó előírásokban, illetve a magánszférába ugyancsak mélyen behatoló “online házkutatás” szabályaiban talált aránytalanságot.
Az alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy a BKA széles körben megoszthatja a titkos megfigyeléssel szerzett adatokat. Ítélete szerint a BKA csak konkrét bűncselekmény feltárására irányuló eljárásban adhat át ilyen információkat más szerveknek, terrortámadások megelőzését szolgáló tevékenység előmozdítására pedig nem oszthatja meg titkos megfigyeléssel szerzett adatait. Az EU-n kívüli partnereknek csak az uniós adatvédelmi szabályok betartása mellett lehet átadni ilyen típusú adatokat.
Az alkotmánybíróság 2018. június 30-ig adott időt a kormánynak, illetve a törvényhozásnak a jogszabály átdolgozására. A BKA addig csak korlátozásokkal alkalmazhatja az érintett szabályokat.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter az ítéletre reagálva azt mondta, hogy nem ért egyet az az alkotmányosság egyes megfontolásaival és úgy véli, a testület döntése “nem könnyíti meg a nemzetközi terrorizmus elleni harcot”. Azonban az ítélettel “együtt kell élni és végre kell hajtani” – mondta a miniszter.
Holger Münch, a BKA elnöke hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a hatóság munkáját hátráltassák bürokratikus akadályok. Hozzátette, hogy a terrorfenyegetettség továbbra is magas Európában, nem lehet kizárni, hogy iszlamista terrorista sejtek újabb támadásokat hajtanak végre. Éppen ezért fontos, hogy a BKA rendelkezzen hatékony eszközökkel a terror elleni küzdelemhez.
Jogvédő civil szervezetek üdvözölték az alkotmánybírósági döntést, mint ahogy az ellenzéki pártok is, amelyek szerint a karlsruhei ítélet a nagykoalíciós kormány újabb kudarcát jelenti.
