A Jogi Fórum Publikációk rovatában korábban megjelent írásomban a főváros 23 kerületének állattartással foglalkozó rendeleteit tekintettem át abból a szempontból, hogy a kerületi önkormányzatok fenntartják-e még a magasabb rendű jogszabályba ütköző példányszám-korlátozást az ingatlanok egyedi adottságait figyelmen kívül hagyva oly módon, hogy abszolút mérőszámokat alkalmaznak (pl. maximum 2 kutya/ingatlan) a kutyák termetéhez igazított – és kormányrendeletben szabályozott – minimum négyzetméter nagyságok helyett. Az állattartási rendeletek ismételt áttekintésekor tapasztaltam, hogy a már tavaly felvetett, magasabb rendű jogszabályba ütköző darabszám-korlátozást sem sikerült jogszerűen rendezni azóta sem, illetve tágabb értelmű további kritikai élű vizsgálódás során pedig azt tapasztaltam, hogy még mindig tapasztalható pl. szabálysértési hatáskörre hivatkozás (2012. április 15-étől az általános hatáskörű szabálysértési hatóság a jegyző helyett a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala) illetve még jó pár olyan elavult vagy magasabb rendű jogszabályba ütköző rendelkezés, melyeket már jóval korábban ki kellett volna gyomlálni ezekből a rendeletekből. Jelen írásomban azt tekintem át, hogy figyelemmel a hatályos jogszabályokra valamint Budapest Főváros Kormányhivatala által kezdeményezett és a szakminisztériumok bevonásával lezajlott egyeztetéssorozat alkalmával kialakított álláspontra, azok végrehajtása érdekében megtörtént-e az az állattartásra szolgáló építmények szabályozásáról szóló rendelkezések állattartási rendeletekből való átemelése a helyi építési szabályzatokba.
A Szerző állattartási ügyintéző.
