Elkészült az MNB Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése, amely tartalmazza az elszámolás folyamatának áttekintését, illetve az elmúlt másfél év összes fontos eseményét próbálja a fogyasztóvédelem szempontjából megvizsgálni – mondta Szabó József, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ vezetője, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentését bemutató sajtótájékoztatón.
A jelentésből kiderül, hogy az MNB 2015 első negyedévétől 321 pénzügyi intézménynél indított úgynevezett témavizsgálatot az elszámolás, a forintosítás és a szerződésmódosulások lebonyolításának ellenőrzésére, a jegybank emellett a kockázatok mielőbbi feltárása és kiküszöbölése érdekében folyamatosan figyeli a fogyasztóktól érkező jelzéseket és kérelmeket. Tavaly év végéig a jegybank 104 alkalommal rendelt el ideiglenes intézkedést, 133 alkalommal élt fogyasztóvédelmi figyelmeztetéssel, amellyel felszólította a különböző intézményeket arra, hogy a kifogásolt magatartást haladéktalanul szüntessék meg. Az MNB együttesen 124 millió forint fogyasztóvédelmi és eljárási bírságot szabott ki a feltárt szabálytalanságok alapján az elszámolással kapcsolatban – olvasható a jelentésben.
Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója, a jegybank fogyasztóvédelmi igazgatóság vezetője kifejtette: fontos feladat, hogy a jegybank gyorsan tudjon reagálni a piaci történésekre és így hatékony segítséget tudjon nyújtani a fogyasztóknak. Fogyasztóvédelmi feladat az is, hogy időben azonosítsák a kockázatokat, azok mérséklésére, megszüntetésére fókuszáló megoldásokat javasoljanak – ismertette Freisleben Vilmos.
Rámutatott: a fogyasztóvédelem védi a fogyasztókat, de ehhez az is kell, hogy maguk a fogyasztók is eleget tegyenek azoknak az elvárásoknak, éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket egyfajta garanciális elemként a jogalkotók beleépítettek a szabályokba. Freisleben Vilmos szerint fontos lehet például az, hogy az ügyfelek valóban a szerződés áttanulmányozására használják fel a hitelszerződés aláírása előtti kötelező türelmi időt, vagy ne tekintsék szükséges rossznak az életbiztosítások választása előtt kötelezően kitöltendő kockázatvállalási képesség-felmérő kérdőívet.
Freisleben Vilmos szerint fontos, hogy az ügyfelek folyamatosan jelzésekkel éljenek az MNB felé. A jegybank a jelzések egy részénél hatósági eljárást indíthat, minden jelzés segíti a felügyelet munkáját, hogy az esetleg kialakuló piaci torzulás ellen időben fellépjen – mondta az MNB igazgatója.
Az igazgató kiemelte: az ajánlásokat a piaci szereplők legalább olyan pontosan betartják, mintha azok rendeletek lennének. Az igazgató szerint az ajánlások sok esetben rugalmasabbak, mint a rendeletek.
Elmondta: az elmúlt év során az MNB fogyasztóvédelmi igazgatósága 1172 vizsgálatot hajtott végre felügyelt intézményeknél, ezek között 280 esetben állapítottak meg jogsértést, amelyek során 202 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Ebből 107 milliót a biztosítók, 49 milliót a bankok, 24 millió forintot a pénzügyi vállalkozások fizettek meg.
A jegybank igazgatója elmondta: az elmúlt időszak legnagyobb ügyei a devizahitelek elszámolásával és a forintosítással kapcsolatos vizsgálatok voltak. Az elszámolás és a forintosítás során az MNB 4 rendeletet adott ki és 19 állásfoglalással, 129 gyakran ismételt kérdés megfogalmazásával és 535 egyedi intézményi kérdésre adott válasszal, valamint kitöltési segédletekkel támogatta az elszámolás minél zökkenőmentesebb lebonyolítását.
Kifejtette: az elszámolással kapcsolatban 29 823 érdeklődő megkeresés érkezett a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz (PFK), ezek döntő részében a PFK arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a panasz-eljárásnak mi a menete: előbb az intézményhez, majd utána a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) kell fordulni. A PBT-hez 16 ezer beadvány érkezett, ezek 1 százalékában adtak igazat az ügyfeleknek. A PFK-hoz 1042 esetben hivatalos panasszal fordultak az ügyfelek.
