Az alapvető jogok biztosa szerint az érintett párok, valamint egyedülálló nők önrendelkezési jogával és a családalapítás szabadságával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy 2015 júniusa óta szünetelnek Magyarországon a donorhímivarsejtek segítségével történő reprodukciós eljárások.
Az ombudsman hivatala eljuttatott közleményében azt írta, Székely László a szaktárcához fordult, kezdeményezve, hogy szakértők bevonásával haladéktalanul teremtsék meg az eljárások elvégzésének feltételeit.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében felidézte: 2015 februárjában a hímivarsejteket importáló Krio Intézethez riasztás érkezett Dániából arról, hogy problémát találtak egy donornál, akinek a mintáját már nem forgalmazzák. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) ezután a Krio Intézet ellen jogszabályba ütköző tevékenység miatt indított eljárást. A 2015. júniusi elsőfokú határozatban az OTH eltiltotta az intézetet a hímivarsejtek behozatalától, és bármely hímivarsejt – akár belföldi – befogadásától.
A szolgáltatást igénybe venni kívánók ezt követően nagy számban fordultak az ombudsmanhoz. A kezelés megkezdése előtt állók kifogásolták, hogy nem kaptak kielégítő tájékoztatást a külföldi donorsperma-vásárlás felfüggesztésének okairól. A kezelésben már részt vevők pedig azzal szembesültek, hogy donorsperma hiányában hiába vállalták az egészségileg és anyagilag is megterhelő előkészítő eljárást – írta a hivatal.
A jelentés szerint a szolgáltatók is értetlenül álltak a határozat előtt, hosszú évek óta az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzései, engedélye mellett végezték tevékenységüket.
Az OTH és a szaktárca álláspontja szerint a Krio Intézet a megalakulása óta a működési engedélye alapján pusztán ivarsejtletéti szolgáltatást nyújthatott volna. A hivatalból indított átfogó vizsgálatában Székely László ugyanakkor azt állapította meg, hogy a hatóság a megelőző 16 év ellenőrzései során – változatlan jogszabályi háttér mellett – nemcsak az ivarsejtletéti szolgáltatás biztosítására, hanem donorprogram folytatására is alkalmasnak találta a spermabanki, majd sejtbanki működési engedéllyel rendelkező Krio Intézetet.
Az alapjogi biztos szerint az OTH eljárása a jogbiztonság követelményét sértő helyzetet idézett elő, függetlenül attól, hogy – a folyamatban lévő eljárásban – a szabályozás melyik értelmezését találja majd helytállónak a bíróság. Abban az esetben nyilvánvalóan sérült ugyanis a jogbiztonság követelménye, ha az egészségügyi hatóság 16 évig jogszabálysértő módon hagyta működni a Krio Intézetet. Ugyanakkor az is aggályos a jogbiztonság oldaláról, ha az OTH eljárása törvénysértő módon akadályozta meg a jogszerűen végzett tevékenységet.
Az ombudsman külön is kiemelte, hogy az OTH mulasztott akkor, amikor nem biztosított semmilyen átmeneti megoldást a már megkezdett reprodukciós eljárások érintettjeinek.
A jelentésben kiemelte, hogy a statisztikák szerint Magyarországon a meddőség népbetegséggé vált: a reproduktív korban lévő párok 15 százalékát érinti, a Krio Intézet adatai szerint 2014-ben 152 jelentkező közül mindössze kettő volt alkalmas donornak. A megfelelően felhasználható donorspermium hiányában a reprodukciós eljárások Magyarországon lehetetlenné váltak, ami sérti az érintettek testi és lelki egészséghez való jogát, a nők életkorának előrehaladtával ugyanakkor minden eltelt nappal csökken az esély a gyermekvállalásra, ami az önrendelkezési joggal és a családalapítás szabadságával összefüggő visszásságot okoz – állapította meg Székely László.
Az ombudsman azt önmagában nem tartja aggályosnak, ha a megfelelően felhasználható donorspermiumot az állam kizárólag belföldről biztosítja. Az állami szerepvállalásnak azonban ma nincs jele – írta. Amíg a felajánlások nem elégítik ki a belföldi szükségletet, addig szerinte biztonsági szempontoknak is eleget téve meg kell fontolni a külföldi lehetőségek igénybevételét. Az állami közreműködés mögött ugyanis nemcsak egy betegség kezelése, hanem az érintettek jogainak érvényesülése és össztársadalmi érdek áll: a kívánt gyermekek megszületése.
Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, intézkedjen arról, hogy az OTH a hatósági feladatellátása során a jogbiztonság követelményével összhangban álló gyakorlatot folytasson. Kezdeményezte a miniszternél, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit, az ellátás megfelelő biztosítását és 2016. december 31-ig adja ki a részletszabályokat rögzítő végrehajtási rendeletet.
