A Bizottság az elhúzódó, számos európai tagállamot súlyosan érintő menekültügyi válság nyomán javaslatot tett az EU-n belüli nagy horderejű humanitárius válságok kezeléséhez nyújtott támogatások felgyorsítására.
A Bizottság az elhúzódó, számos európai tagállamot súlyosan érintő menekültügyi válság nyomán javaslatot tett az EU-n belüli nagy horderejű humanitárius válságok kezeléséhez nyújtott támogatások felgyorsítására.
Az Európai Bizottság a mai napon olyan sürgősségi segélynyújtási eszközről szóló javaslatot terjesztett elő, amely az Európai Unió területén vehető igénybe a jelentős válságokra történő reagálás gyorsabbá és célirányosabbá tétele érdekében. Az eszköz felhasználható lesz a nagyszámú menekültet befogadó tagállamok megsegítésére is.
A kezdeményezést most tették közzé, amikor a menekültügyi válság minden korábbinál nagyobb méreteket ölt, és ennek kapcsán több, nagyszámú menekültet befogadó tagállam azonnali sürgősségi támogatást igényel.
A Bizottság kezdettől fogva elkötelezett a tagállamok minden lehetséges eszközzel történő támogatása iránt. A javaslat közvetlenül az Európai Tanács február 18–19-i ülése nyomán került napirendre, amikor is a kormányok belső sürgősségi segélynyújtási kapacitás megteremtésére szólították fel a Bizottságot.
Hrisztosz Sztilianidesz, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „A javaslat lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál sokkal gyorsabban nyújtsunk sürgősségi segélyt az Európai Unión belül kialakuló válságok esetén. Minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a jelenlegi helyzetben erre különösen a menekültek támogatása érdekében lesz szükség. Nincs vesztegetni való időnk: minden lehetséges eszközt be kell vetnünk a határainkon belül megjelenő humanitárius szenvedés megakadályozására. A mai javaslat 700 millió eurós segítségnyújtást tesz lehetővé ott, ahol arra a leginkább szükség van. Bízom benne, hogy a javaslatot az európai kormányok és az Európai Parlament haladéktalanul támogatni fogják.”
Az új eszközt azok a tagállamok vehetik majd igénybe, amelyek reagálási kapacitása a sürgős és kivételes körülmények – például a hirtelen menekültbeáramlás vagy más jelentős zavarok – következtében túlterheltté vált. A sürgősségi segély biztosítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének (1) bekezdésén alapul. Ez lehetővé teszi a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a támogatás lehető leggyorsabb és legátfogóbb biztosítását.
A sürgősségi segély nyújtására a tagállamokkal és különböző szervezetekkel – az ENSZ ügynökségeivel, nem kormányzati és nemzetközi szervezetekkel – szoros együttműködésben kerülne sor, és az eszköz olyan alapvető szükségleteket biztosítana, mint az élelmiszerek, a szálláshelyek és a gyógyszerek, amelyekre a jelenleg az uniós országokba érkező nagyszámú gyermek, nő és férfi ellátásához van szükség.
A Bizottság rövid időn belül javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács – azaz a költségvetési hatóságok – elé a 2016. évi költségvetés módosításáról az eszközre vonatkozó új költségvetési sor létrehozása érdekében. 2016-ban a becslések szerint 300 millió euróra, majd 2017-ben, illetve 2018-ban további 200-200 millió euróra lesz szükség.
Az eszköz tehát nem a meglévő, EU-n kívüli külső humanitárius segítségnyújtási programoktól vonná el a forrásokat. Az EU továbbra is elkötelezett a szíriai válság nyomán végrehajtandó nemzetközi humanitárius válaszlépések vezetése iránt, valamint más olyan globális szükséghelyzetekben való támogatásnyújtás iránt, ahol az uniós humanitárius segély életeket menthet.
