A második világháború óta legsúlyosabb, világszerte több mint 60 millió menekültet és belső menekültet érintő válság miatt radikálisan meg kell erősíteni az uniós migrációs rendszert, és összehangolt európai válaszintézkedésekre van szükség. A sok esetben túlterhelt nemzeti és helyi hatóságok szempontjából nagyon is kívánatos a menekültáramlások mérséklődése, mindazonáltal tisztán kell látnunk, hogy a menekültügyi válság mindaddig nem fog megszűnni, amíg végleges megoldások nem születnek a kiváltó okok – az Európa közvetlen szomszédságában fennálló instabilitás, háborús helyzet és terror, különösen a Szíriában dúló háború és folyamatos atrocitások – kezelésére.
Az elmúlt hat hónap során az Európai Bizottság fellépett a gyors és összehangolt európai válaszintézkedések érdekében, és nagyszabású javaslatcsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy biztosítsa a tagállamok számára a tömeges beáramlás kezeléséhez szükséges eszközöket. A tengeri jelenlét háromszorosára növelése, a menedékkérőknek egy új szükséghelyzeti szolidaritási rendszer révén a leginkább érintett tagállamokból történő áthelyezése, a menekültügyi válság kezelésére és a leginkább érintett országok megsegítésére minden korábbinál nagyobb, több mint 10 milliárd EUR értékű uniós költségvetési támogatás mozgósítása, a nyugat-balkáni országok számára új koordinációs és együttműködési keret kidolgozása, a Törökországgal létrehozott új partnerség, valamint az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló nagyszabású javaslat révén az Európai Unió megerősítette az európai menekültügyi és migrációs politikát az előtte álló kihívások leküzdése érdekében. Jóllehet a fontos építőelemek már léteznek, ezek teljes mértékű gyakorlati végrehajtása még hiányzik. A migrációkezelés fenntartható rendszerének eléréséhez azonban még egyértelműen sokat kell tenni.
Az Európai Tanács ülésének fényében a Bizottság beszámol az európai migrációs stratégia szerint elfogadott kiemelt intézkedések végrehajtásáról, és arra is kitér, hogy rövid távon mely kulcsterületeken van szükség fokozott fellépésre a helyzet kézben tartása érdekében.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke így nyilatkozott: „2015 második felében minden eddiginél magasabb volt az Európába szabálytalanul belépők száma. A védelemre szorulóknak abban az uniós országban kell menedékkérelmet benyújtaniuk, ahová először megérkeznek. Szükség esetén – a méltányosabb elosztás érdekében – áthelyezhetők egy másik tagállamba. Gyorsan és hatékonyan azonosítani kell azokat, akik nem kérnek menedékjogot vagy akik arra nem jogosultak, és hasonlóképpen gondoskodni kell visszatérésükről. A migrációs áramlások rendezett kezelése napjaink legfontosabb prioritása. Az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat a koordinált európai válaszlépések megtételében, ideértve a jelentős pénzügyi és gyakorlati segítségnyújtást is.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „Még mindig magas az Európába érkező migránsok száma, ezért fel kell gyorsítanunk a megállapodás szerinti európai válaszlépést, amely egyensúlyt teremt a felelősségvállalás és a szolidaritás között. Az Unióba érkező személyeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ha védelemre szorulnak, megkapják azt, annak helyéről azonban nem dönthetnek. Amennyiben nem jogosultak védelemre, vissza kell térniük. A migránsok beáramlásának jobb kezelése és az európai határok biztonsága érdekében valamennyi tagállamnak teljesítenie kell kötelezettségvállalásait, szigorúan alkalmaznia kell az uniós menekültügyi és határellenőrzési szabályokat, valamint megfelelő segítséget kell nyújtania a leginkább érintett tagállamoknak.”
Decemberben az Európai Bizottság jelentést készített a tagállamok által hozott határozatok végrehajtása terén tett előrelépésről, és úgy találta, hogy a végrehajtás túl lassú volt. Két hónappal később számos kérdésben történt némi előrelépés. Például javult az ujjnyomatvétel aránya, ami a menekültügyi rendszer megfelelő irányításának kulcsfontosságú eleme. Azon migránsok aránya, akiknek ujjnyomatai bekerültek az Eurodac-adatbázisba, 2015. szeptember és 2016. január között Görögországban 8%-ról 78%-ra, Olaszországban pedig 36%-ról 87%-ra nőtt. Több határidőt azonban továbbra sem tartottak be és a kötelezettségvállalások teljesítése is lassú.
Az eddigi eredmények és a jövőben elvégzendő munka ismertetése érdekében a Bizottság előterjesztette azokat az eredményjelentéseket, amelyek értékelik az uniós fogadóállomási rendszer és az áthelyezési program olaszországi és görögországi alkalmazása, valamint a 2015 októberében, a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozón elfogadott nyilatkozat kötelezettségvállalásainak végrehajtása érdekében tett intézkedések terén elért eredményeket. A Bizottság az európai migrációs stratégia szerinti kötelezettségvállalása részeként indokolással ellátott véleményt adott ki 9 kötelezettségszegési eljárás tekintetében, hogy prioritásként kezelje a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtását. A Bizottság ezen felül jelentést nyújt be az EU-Törökország közös cselekvési terv végrehajtásáról is.
A Bizottság elfogadta a Görögországnak címzett, a Dublini Rendelet szerinti átadás fokozatos folytatására való tekintettel meghozandó sürgős intézkedésekről szóló ajánlását. A biztosi testület továbbá javasolta az áthelyezés programnak az Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-át kitevő mértékben történő ideiglenes felfüggesztését. Végezetül a biztosi testület megvitatta a Görögországnak címzett, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 19b. cikke szerinti ajánlástervezeteket.
A helyzet stabilizálása a legnagyobb nyomásnak kitett tagállamokban: a Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő átadás helyreállítására irányuló ajánlás
A közös európai menekültügyi rendszer működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a közösen elfogadott uniós szabályokkal összhangban valóban gondoskodni lehessen a menedékkérőknek az Unióba való első belépésük szerinti országba történő visszatéréséről. A tagállamok az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága által feltárt rendszerszintű hiányosságok miatt 2010–2011 óta nem képesek végrehajtani a Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő átadást.
A Bizottság elfogadta a Görögországnak címzett, a Dublini Rendelet szerinti átadás lehetséges folytatására való tekintettel meghozandó sürgős intézkedésekről szóló ajánlását. Az Európai Bíróság 2011-es ítélete óta Görögország javulást mutatott és lépéseket tett a menekültügyi rendszerében jelentkező hiányosságok orvoslása érdekében, amit a Bizottság, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a tagállamok szorosan nyomon követtek.
Mindazonáltal a Bizottság álláspontja szerint annak ellenére, hogy megfelelőbb menekültügyi struktúrák jöttek létre – például a menekültügyi szolgálat és az érkezési befogadó szolgálat –, a menekültügyi eljárásnak még mindig vannak olyan kulcsfontosságú területei, amelyek fejlesztésre szorulnak, még mielőtt a Dublini Rendelet Görögország tekintetében újra teljes körűen alkalmazható lesz, különösen a befogadási kapacitás és feltételek, a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés, a fellebbezés és a jogsegély terén.
Az ajánlás felsorolja a Görögország dublini rendszerbe való visszatéréséhez szükséges konkrét intézkedéseket, összpontosítva a görögországi befogadási kapacitás és a menedékkérők görögországi életkörülményeinek javítására, lehetővé téve a menekültügyi eljárásokhoz, köztük a fellebbezéshez való hatékony hozzáférést annak biztosítása révén, hogy az érintett intézmények teljes mértékben működőképesek legyenek, megfelelő személyi állománnyal rendelkezzenek és felkészültek legyenek még több kérelem elbírálására. Ugyanakkor figyelembe kell venni a menedékkérők jelenlegi nagy száma miatt Görögországra nehezedő terhet is.
A tagállami bíróságok és az Európai Unió Bíróságának felügyelete mellett a tagállami hatóságok felelőssége dönteni arról, hogy a feltételek megfelelnek-e az átadások korlátozott mértékű visszaállításának megkezdéséhez. Az ajánlás felkéri Görögországot arra, hogy tegyen eredményjelentést márciusban, amely elősegíti majd annak értékelését, hogy megfelelőek-e a feltételek ahhoz, hogy a tagállamok folytassák a Görögországba irányuló, Dublini Rendelet szerinti egyedi átadásokat, figyelembe véve a konkrét előrelépéseket.
Erős határok biztosítása
Az uniós külső határok kezelése felelősséggel jár. Az elmúlt hónapokban a nyugat-balkáni útvonal menti határellenőrzés koordinálatlanul történt, és a határátkelések megszigorításához vezető egyoldalú intézkedések dominóhatást váltottak ki az útvonal további érintett országaiban. Az Európa előtt álló kihívások strukturális megoldása érdekében a Bizottság folyamatosan hangsúlyozza a migránsok regisztrálásának, a határok rezilienciájának és a befogadási kapacitás bővítésének jelentőségét.
E trend kezelése érdekében tehát az útvonal menti országoknak feltétlenül fel kell gyorsítaniuk a Nyugat-Balkánnal foglalkozó vezetői találkozón vállalt kötelezettségek teljesítését, és biztosítani kell a meghozott döntések koordinációját és adott esetben az uniós jogi kerettel való összhangját. Mindenekelőtt az összes tagállamnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy felhagy a „továbbáramoltatás” politikájával azon menedékkérők tekintetében, akik érdeklődést mutatnak a menedékkérelem máshol történő benyújtása iránt. Azokat a személyeket, akik nem szorulnak védelemre, gyorsan és alapvető jogaik teljes körű tiszteletben tartása mellett vissza kell téríteni.
Az Unió belső határellenőrzés nélküli terület fenntartására vonatkozó képessége közvetlen összefüggésben áll a biztonságos külső határok meglétével. A schengeni rendszer nagymértékű rugalmassága lehetővé teszi, hogy a tagállamok megfelelően reagáljanak a változó körülményekre. Mivel egyre nő az Európába érkező migránsok és menekültek száma, a tagállamok a kivételesen alkalmazható végső eszközökhöz folyamodnak: ideiglenesen visszaállítják a belső határellenőrzést a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban.
A biztosi testület megvitatta a Görögországnak címzett, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 19b. cikke szerinti ajánlástervezeteket is. Miután a schengeni értékelő jelentés rámutatott a görögországi külső határellenőrzés kapcsán feltárt hiányosságokra, a Tanács jelenleg ajánlások kidolgozását mérlegeli e súlyos hiányosságok kezelése érdekében. A Bizottság készen áll arra, hogy a Tanács erre vonatkozó döntését követően megtegye a megfelelő végrehajtási intézkedéseket. A schengeni rendszer védelmi mechanizmusok alkalmazása révén történő stabilizálása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a későbbiekben valamennyi belső határellenőrzés ismét megszűnjön.
Az áthelyezés végrehajtása
Az áthelyezés a legnagyobb nyomásnak kitett tagállamok terheinek enyhítésére, a menedékkérők tisztességesebb európai elosztására és a migrációkezelés rendjének visszaállítására szolgáló alapvető eszköz. Ehhez azonban elengedhetetlen az áthelyező országok és a befogadó tagállamok közötti hatékony együttműködés és az áthelyezési rendszer megfelelő működéséhez szükséges politikai akarat.
A Bizottság éppen ezért ma írásban emlékeztette a tagállamokat a két áthelyezési határozat értelmében teljesítendő kötelezettségeikre, és a sürgős segítségnyújtásra vonatkozó világos célkitűzés elérése érdekében felkérte őket a végrehajtás felgyorsítására. A nyugat-balkáni útvonal menti határellenőrzés szigorításával párhuzamosan a határozatok által enyhíteni kívánt nyomás fokozódása várható, így még nagyobb mértékű szolidaritást kell tanúsítani.
Az áthelyezési határozat rendelkezik az áthelyezési mechanizmus módosításának lehetőségéről azokban az esetekben, amikor a tagállamok a migrációs áramlatok hirtelen változásaival szembesülnek, amelynek eredményeként harmadik országok állampolgárainak váratlan tömege áramlik be. Tekintettel az Ausztriában kialakult szükséghelyzetre a Bizottság arra tett javaslatot, hogy egy évre ideiglenesen függesszék fel az Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-ának áthelyezését Az Európában zajló másodlagos migrációs mozgások következtében a harmadik országok állampolgárainak tömege érkezett hirtelen Ausztria területére, és így jelentősen megnőtt a nemzetközi védelmet kérelmezők száma. Decemberben a Bizottság már javasolta Svédországnak az áthelyezéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásának egy évre szóló ideiglenes felfüggesztését.
