Bosznia-Hercegovina hivatalosan is benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét – jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a tagországok külügyminisztereinek tanácsülése előtt.
Az uniós diplomácia vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tagországok tanulmányozni fogják a kérelmet.
Federica Mogherini hangsúlyozta, a boszniai jelentkezés jó hír az európai közösség és a volt jugoszláv tagköztársaság számára egyaránt. Mint fogalmazott: “azt látni, hogy szomszédaink készek a kemény munkára a csatlakozás érdekében, megerősíti az integráció jövőjébe vetett bizalmat egy olyan időszakban, amikor az unió létét sokan belülről kérdőjelezik meg”.
Dragan Covic, a háromtagú boszniai államfői testület soros elnöke hangsúlyozta, hogy az idei év tele lesz kihívásokkal az országa számára, javítani szeretnének a gazdaság állapotán, valamint önkormányzati választásokat fognak tartani, ami jó alkalom lesz arra, hogy megmutassák, képesek a reformokra.
“Figyelemre méltó, amit az utóbbi hónapokban végrehajtottak, ez azonban csak a kezdete egy hosszú utazásnak. Világosan ki kell fejeznünk, hogy néhány hónapon, de még néhány éven belül sem lehetséges a csatlakozás” – mondta Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.
Amennyiben az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz.
Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is, továbbá – a csatlakozási kérelem jóváhagyása esetén – le kellene folytatnia a több mint harminc fejezetből álló csatlakozási tárgyalásokat is.
Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az unió tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig hosszú ideje tagjelölt.
