Dr. Cserba Andrea jogász-német jogi szakfordító, az ELTE német jogi szaknyelvi oktatója jelen bejegyzésében a közjegyzőkkel kapcsolatos alapvető német szakszókincsét mutatja be. A cikk lektora dr. Mirk Mária, az ELTE egykori német szaknyelvi professzora, a MOKK német jogi szaknyelvi oktatója.
A közjegyzői tevékenységre vonatkozó legalapvetőbb törvény a 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről1, amelynek rögtön az 1. §-a rögzíti a legmeghatározóbb közjegyzői jellemzőt; a hivatkozott törvény „közhitelességgel (öffentlicher Glaube) ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták (der Rechtsstreit/der Streitfall) megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.” A jogszolgáltatás kifejezésre a német szaknyelv a „die Rechtspflege” terminus technicus-t használja. A pártatlanság (die Unbefangenheit/die Unparteilichkeit) követelménye az, amely a közjegyzőket (der Notar o. die Notarin) megkülönbözteti az ügyvédektől (der Rechtsanwalt o. die Rechtsanwältin). A pártatlanság elvárásához köthető az is, hogy a közjegyzők kizárólag a törvényben foglaltaknak vannak alávetve (nur dem Gesetz unterworfen sein/dem Gesetz unterliegen), eljárásuk során nem utasíthatóak (sind nicht weisungsgebunden)2, a hatályos jogszabályok keretei között (im Rahmen der geltenden Rechtsnormen) kötelesek eljárni. Elfogulatlanságukat biztosítja továbbá a 4. §-ban meghatározott azon követelmény, miszerint a közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró (der Richter o. die Richterin) a Polgári perrendtartásnak (die Zivilprozessordnung, ZPO) a bíró kizárására vonatkozó szabályai (Ausschließung und Ablehnung der Gerichtspersonen) szerint nem járhatna el.
A közjegyzői munka sajátja, hogy a közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott valamennyi adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség (die Schweigepflicht/Verschwiegenheitspflicht) terheli, amely nem csak hivatali ideje alatt (während der Ausübung des Amtes), de a közjegyzői működés megszűnése (das Erlöschen des Amtes) után is fennmarad. A titoktartás alóli felmentést (Befreiung/Entbindung von der Schweigepflicht) – még hatóságok részére adandó információk vonatkozásában is – kizárólag az érintett ügyfél (der betroffene Mandant o. die Mandantin / der Klient o. die Klientin) adhatja meg.
A törvény 1. § (2) bekezdése szerint a közjegyző hatáskörében eljárva az alábbi feladatokat látja el:
- a jogügyletekről (das Rechtsgeschäft) és jogi jelentőségű tényekről (rechtserhebliche Tatsachen) közokiratot állít ki (eine öffentliche Urkunde erstellen/beurkunden),
- okiratokat őriz meg (Dokumente/Urkunden aufbewahren),
- a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át (im Auftrag der Parteien Geld, Wertsachen und Wertpapiere in Verwahrung nehmen) a jogosult részére történő átadás végett,
- a feleket – esélyegyenlőségük biztosításával – kioktatással (durch Belehrung) segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében (den Parteien bei der Ausübung ihrer Rechte und beim Erfüllen ihrer Pflichten/Obliegenheiten helfen).
Fontosnak tartom itt kitérni a joghatóság, hatáskör és illetékesség kérdésére. A német szaknyelvnek e tárgyban a „kiindulási pontja” a „die Zuständigkeit” kifejezés; amennyiben a joghatósággal kapcsolatosan merül fel vita, úgy az „internationale Zuständigkeit” vonatkozásában kell keresnünk a választ a feltett kérdésre. Ha az tisztázatlan, hogy egy adott ügylet közjegyző elé tartozik-e, a hatáskört (die sachliche Zuständigkeit) kell vizsgálni. Míg arra, hogy konkrétan melyik közjegyző fog eljárni egy konkrét ügyben, az illetékesség (die örtliche Zuständigkeit) szabályai lesznek irányadóak.
A közjegyzők hatáskörébe a hagyatéki eljárás (das Nachlassverfahren), valamint más nemperes eljárások (sonstige außergerichtliche/nichtstreitige Verfahren) tartoznak, amelyek terminológiájával egy következő cikk foglalkozik majd részletesen. A nemperes eljárásokra a német jogban a „die freiwillige Gerichtsbarkeit” is bevett fogalom. Ennek kapcsán lényeges megjegyezni azonban, hogy a két ország jogrendszerének különbségei miatt a kifejezések egymásnak való konkrét megfeleltetése nagy szakfordítói feladat. A német rendszerben a hagyatéki ügyek a bíróságok által végzett „általános igazságszolgáltatás” (ordentliche Gerichtsbarkeit) keretében kerülnek elbírálásra (többek között a gyámsággal (die Vormundschaft), gondnoksággal (die Pflegschaft) és egyéb, személyállapottal kapcsolatos eljárások (das Personenstandsverfahren) mellett. A szakszó így bár nemperes eljárást jelent, azonban a magyar jog szerint ide értendő eljárásoknak nem fedi le mindegyikét, egyúttal – a hazai jogrend által – oda nem sorolandó eljárásokra is kiterjed.3
Szigorú szabályok révén érvényesíti a jogalkotó a közjegyzőkkel szemben támasztott követelmények megvalósulását, így az eljárás messzemenőkig formalizált.4 Az eljáró közjegyző például köteles megtagadni a közreműködését (die Mitwirkung verweigern – das Mitwirkungsverbot), ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze (mit seinen Pflichten nicht vereinbar sein), így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik (gegen eine Rechtsnorm verstoßen), vagy jogszabály megkerülésére irányul (sich auf Gesetzesumgehung richten), illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen (der Zweck ist unerlaubt oder unredlich/unlauter). Az eljáró közjegyző közreműködését végzéssel (der Beschluss o. der Bescheid) tagadja meg, amely határozat ellen az elutasító végzést kézhez vevő fél fellebbezést nyújthat be (eine Berufung einlegen/einreichen). A fellebbezés a végzést hozó közjegyzőnél terjesztendő elő és azt a törvényszékhez kell címezni (adressiert an das Landgericht). A bíróság ezen határozata ellen felülvizsgálatnak (die Revision) nincs helye.
Ha már a cikk témája a közjegyzőkkel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalók német nyelven való bemutatása, szót kívánok ejteni a szolgálat keletkezéséről, valamint a szervezetrendszerről is. A közjegyzőt az igazságügyért felelős miniszter (der Justizminister o. die Justizministerin) nevezi ki5. A közjegyzői kinevezés (die Bestellung) előfeltétele a magyar állampolgárság (ungarische Staatsbürgerschaft), az állam- és jogtudományi karon szerzett végzettség (abgeschlossenes Jurastudium), valamint a jogi szakvizsga (Németországban: Zweite Juristische Staatsprüfung) és a törvényben előírt szakmai gyakorlat (gesetzlich vorgeschriebene Berufserfahrung). Ha a közjegyző megkapja kinevezését, automatikusan a területi kamara tagjává (Mitglied der regionalen Notarkammer) válik, ezzel szemben a közjegyzőjelölt (Rechtsreferendar o. Rechtsreferendarin bei einem Notar) és a közjegyző-helyettes 7 (der Notarvertreter o. die Notarvertreterin / der Notarassessor o. die Notarassessorin) a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével (durch Eintragung in das Notarverzeichnis der Kammer) szerzi meg a területi kamarai tagságot (die Mitgliedschaft in der regionalen Kammer erlangen).
A területi közjegyzői kamara köztestület (Körperschaft des öffentlichen Rechts), amelyet tehát az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyző-helyettesek és -jelöltek alkotnak. Magyarország területén öt területi kamara működik8, amelyek együttesen alkotják a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (Landeskammer des Ungarischen Notariats)9.
A rovat vezetőjéről, dr. Kovács Tímeáról és a cikk szerzőjéről, Dr. Cserba Andreáról itt olvashat részletesebben.
1 A párhuzamos német jogforrás a Bundesnotarordnung (BNotO).
2 Közjegyzői tv. 2. § (1)-(2) bek.
3 Lásd http://wirtschaftslexikon.gabler.de/…barkeit.html vagy http://www.rechtslexikon.net/…sbarkeit.htm (2015. szeptember 16.)
4 Közjegyzői tv. 3. § (1) bek.
5 Közjegyzői tv. 16. § (1) bek.
6 Közjegyzői tv. 17. § (1) bek.
7 Osztrák területen a közjegyző-helyettesre a „der Notarsubstitut” kifejezést használják.
8 Közjegyzői tv. 38-39. § A Magyarországon működő területi kamarák a következők: a Budapesti Közjegyzői Kamara, a Győri Közjegyzői Kamara, a Miskolci Közjegyzői Kamara, a Pécsi Közjegyzői Kamara és a Szegedi Közjegyzői Kamara.
9 Közjegyzői tv. 53. §
