A Kúria kimondta, hogy törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári döntése, amellyel új elsőfokú eljárásra utasított az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 95 éves Biszku Béla ügyében. Ez az ítélet elsősorban elvi jelentőséggel bír, a vádlott bűnösségéről nem született döntés, a folyamatban lévő eljárás menetét nem befolyásolja a Kúria határozata.
A Biszku Béla elleni perben 2014 tavaszán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék öt év hat hónap szabadságvesztést szabott ki.
Másodfokon a tábla 2015 júniusában megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasított.
Tavaly decemberben megszületett az újabb elsőfokú döntés, melyben Biszku Bélát két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A döntés ellen fellebbeztek, így újra másodfokra kerül az ügy.
Időközben a Legfőbb Ügyészség megtámadta a tábla tavaly júniusi határozatát. A Kúria ebben az ügyben mondta ki – elvi éllel -, hogy az új eljárásra utasító döntés törvénysértő volt.
A Legfőbb Ügyészség képviselője felszólalásában főként azt hangsúlyozta, hogy az új eljárásban előírt bizonyítást az ítélőtábla is elvégezhette volna tanúk, szakértők meghallgatásával. Álláspontja szerint tehát a másodfokú bíróság szükségtelenül helyezte hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, ehelyett magának a táblának kellett volna meghoznia az érdemi döntést.
Magyar György ügyvéd ugyanakkor azt mondta: a másodfoknak nem a tényállás megállapítása, hanem a felülbírálat és a jogkérdések eldöntése a feladata. Biszku Béla védője felhívta a figyelmet arra, hogy a megismételt eljárásban született elsőfokú, nem jogerős ítélet egy jelentős részben új tényállást állapított meg, a legfőbb vádpontban felmentő rendelkezést hozott, tehát – folytatta – az új eljárásnak volt értelme, vagyis helyes döntést hozott a tábla.
A Kúria ítélete szerint a tábla törvénysértően és indokolatlanul utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás, így többek között a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A szóbeli indoklásban kitértek arra is, hogy ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, az csupán részleges, másodfokon kiküszöbölhető lehetett. Szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon.
A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott.
A Kúria hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróságoknak lehetőség szerint érdemi döntést kell hozniuk: vagy felmentő rendelkezést, vagy az elsőfokú döntés megváltoztatását. A hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás csupán egyfajta végső eszköz lehet, amelynek feltételei ebben az ügyben nem álltak fenn, a táblának tehát érdemi döntést kellett volna hoznia.
A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy határozatában Biszku Béla bűnösségéről, a büntetőper érdemi kérdéseiről nem foglalt állást.
Magyar György ügyvéd a határozathirdetés után éppen azt emelte ki, hogy a Kúria szerint felesleges volt a tábla hatályon kívül helyező rendelkezése, de a legfelsőbb bírói fórum most nem foglalt állást a vádlott bűnösségéről.
A védő hozzátette: álláspontja szerint fontos a Kúria elvi iránymutatása és az ügyek gyorsítása, illetve ezzel összefüggésben az eljárások megismétlésének lehetőség szerinti minél ritkább elrendelése. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden ilyen ügy mögött egy ember van, és a büntetőeljárások célja elsősorban az, hogy döntsenek a megvádoltak bűnösségéről. Biszku ügyében jelenleg egy elsőfokú, nem jogerős – a védő szerint a lényegi kérdésben felmentő – határozat van, amelyet fellebbezések folytán a tábla bírál majd felül másodfokon.
A Legfőbb Ügyészségnek tavaly nyár óta van lehetősége a hatályon kívül helyező döntések ellen úgynevezett jogorvoslat a törvényesség érdekében elnevezésű indítvánnyal a Kúriához fordulni. Ez akkor lehetséges, ha más módon nem támadható egy törvénysértő, jogerős döntés.
Azóta a Legfőbb Ügyészség ötször élt ezzel a lehetőséggel, ebből négy esetben helyt adott a Kúria az indítványnak: egy adócsalás ügyében, az egyik Portik Tamás ellen folyó perben, a budaörsi tescós rablás ügyében Süveges Péter és társai ellen folyó eljárásban és kedden a Biszku-ügyben. Az egyik, korábbi titkosszolgálati vezetők ellen államtitok miatt zárt ajtók mögött folyó kémperben ugyanakkor elutasította a hatályon kívül helyezést támadó legfőbb ügyészségi indítványt a Kúria.
