Pontatlan, hiányos a vízközmű-törvény és a végrehajtási rendelete, valamint a fogyasztóvédelmi törvény, ezért az ombudsman felkérte a belügyminisztert, tekintse át az ágazat jogi szabályozását – tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A közleményben felidézték: Székely László biztos munkatársai az ügyfelek alapvető jogainak védelme érdekében, előzetes bejelentés nélkül vizsgálatot folytattak a szolnoki vízművek, a Víz- és Koncessziós Zrt. ügyfélközpontjában és központi ügyfélszolgálati irodájában.
Az ügyfélszolgálatok ellenőrzésekor nem fedeztek fel alapjogsértő körülményt, de kiderült, hogy a vízközműtörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet, valamint a fogyasztóvédelmi törvény pontatlan, hiányos, az ágazatot érintő jogi szabályozásból hiányoznak egyes fontos definíciók. Az alapvető jogok biztosa emiatt felkérte a belügyminisztert, tekintse át az ágazat tevékenységének jogi szabályozását – írták.
A jelentés konkrét kérdéseket is felsorol: például hogy akkor is jár a locsolási kedvezmény, ha az öntözést saját kútból oldják meg. A vizsgálat idején nem volt meghatározva, mi minősül kiskertnek, így akár kérdés lehetett, hogy egy társasház nyolcadik emeletén lévő virágláda is nevezhető-e annak – fogalmaztak. Az állattartók is kaphatnak kedvezményt, de a helyszíni látogatás időpontjában még nem volt rögzítve az állatok száma, ezért elvben egyetlenegy tyúk után is igényelhető volt az olcsóbb víz. Ezt a két utóbbi problémát azóta egy 2015 decemberi rendeletmódosítás megoldotta – tették hozzá.
Továbbra is nagyok és folyamatosan emelkednek ugyanakkor a hálózat fenntartásának, működtetésének állandó költségei, amelyek függetlenek a szolgáltatott víz mennyiségétől, miközben a víz- és szennyvízelvezetés díját a hatóság állapítja meg. Egyre többen tartoznak a kiszámlázott díjjal, ám a kinnlevőségek behajtására még nem találták meg a megfelelő eszközt.
Ugyancsak kérdés, hogy jogosult-e a szolgáltató a magántulajdonban lévő csatlakozó hálózaton olyan munkákat végezni, amelyek tartozás vagy más ok miatt korlátozhatják a fogyasztónak juttatott víz mennyiségét.
Jelezték: felmerült a kérdés, hogy – az áram- és gázszolgáltatókhoz hasonlóan – a vízszolgáltató miért nem biztosít előre fizetős órát a rászorulóknak, de az ombudsmani vizsgálat tisztázta: műszaki problémák és aránytalan költségek akadályozzák a kártyás merőóra bevezetését.
Mivel a szolgáltató ügyfélszolgálati tevékenységében a vizsgálat nem észlelte alapjog sérelmét, a belügyminiszternek címzett ajánláson, egyes jogszabályok módosításának javaslatán túl Székely László ombudsman nem kezdeményezett más intézkedést.
