A Jog és Igazságosság (PiS) pártnak nem célja a lengyel alkotmánybírósági többség megszerzése – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a párt elnöke a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjúban. Hangsúlyozta, hogy a Varsóra nehezedő uniós nyomásnak nem szabad engedni, Lengyelország geopolitikai helyzete szuverén döntéshozatalt követel.
A jobbközép irányultságú lengyel napilapban közölt terjedelmes interjúban a PiS elnöke annak apropóján válaszolt az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekre, hogy az Európai Bizottság (EB) ez ügyben a múlt héten előzetes vizsgálatot indított Varsó ellen az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
Kaczynski kifejtette: az alkotmánybírósággal kapcsolatos vita során az ellenzék azt akarta elérni, hogy “a sok beteges jelenséggel küzdő Lengyelországot ne gyógyítsuk meg”. Hozzátette, hogy az előző 8 év alatt “politikailag teljesen egyoldalú döntések születtek”, ami “egy viszonylag szűk, de befolyásos társadalmi csoportnak” kedvezett.
“Nem törekszünk arra, hogy politikai többségre tegyünk szert az alkotmánybíróságban” – jelentette ki Kaczynski. A PiS kész más politikai tömörülések által jelölt személyeket is beválasztani a testületbe, “például hét bírót a kormányzó párt választhatna, nyolcat pedig az ellenzék” – részletezte.
Azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy a PiS intézkedései gyakorlatilag megbénítják az alkotmánybíróság munkáját, Kaczynski elmondta: az alkotmánybírósági törvénynek a PiS által elfogadott módosításai a testület munkájának intenzívebbé tételét is célozzák. Rámutatott, hogy az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormány idején egy alkotmánybíró évente átlagosan 6-7 ügyet bírált el, jelenleg a testületnek mintegy kétszáz lezáratlan ügye van, és száz, eddig hozott döntését nem hajtottak végre.
Kaczynski nevetségesnek minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint Lengyelországban veszélyben lenne a demokrácia, rámutatva egyebek között arra, hogy számos – nagy pénzügyi forrásokkal rendelkező – önkormányzat a PO többségével működik.
Az Európai Bizottság által elindított jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kérdésre válaszolva Kaczynski úgy vélte, hogy a döntés “egyes államok politikai érdekeivel” függ össze. Az utóbbi nyolc évben a lengyel helyzet “sok európai erő számára optimális volt, és semmilyen változást nem tartanak optimálisnak” – értékelte a pártelnök.
“Ehhez társul az európai kapcsolatokkal rendelkező különféle lengyelországi körök nagyon erős nyomása is” – tette hozzá.
Úgy értékelte, hogy a jogállamisági mechanizmus elindítása nem eredményez majd Lengyelország elleni büntetőintézkedéseket, mivel ezekről az Európai Tanácsnak egyhangúlag kellene döntenie. “Úgy értesültünk, hogy az ügyben nem lesz egység, ami igazából lezárja a témát” – mondta Kaczynski.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a brüsszeli-varsói vita nem kedvez-e Oroszországnak, Kaczynski elmondta: “Lengyelország geopolitikai helyzetéből azt a következtetést lehetne levonni, hogy mivel Oroszország és Németország erősebbek, le kell mondania a szuverenitásról”.
A PiS elnöke ezzel összefüggésben azon lengyel történelmi felfogásra hivatkozott, miszerint “csak a szuverenitás állapotában lehet lépést tartani a nyugati szomszéd országokkal”. Szerinte Lengyelországnak geopolitikai helyzetéből adódóan nagyon erősnek kell lennie.
“Egy gazdag, jól irányított és jól felfegyverzett államot igenis komolyan fognak venni” – szögezte le a PiS elnöke.
