Az EU-tagországok közötti rendőrségi együttműködésre vonatkozó adatvédelmi szabályok mellett az uniós polgárok adatainak szigorúbb védelméről szóló jogszabály-javaslatokat fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága.
A csomagban szereplő két jogszabály célja, hogy az uniós polgárok maguk rendelkezhessenek személyes adataikról, ugyanakkor felpezsdülhessen a verseny a digitális piacon – tudatta közleményében az EP.
A rendelet értelmében az uniós adatvédelmi szabályokat megszegő vállalatok akár az éves forgalmuk négy százalékára rúgó bírsággal is számolhatnak. A multinacionális cégek esetében ez több milliárd eurót jelenthet. Az érzékeny adatot nagy mennyiségben kezelő vagy sok fogyasztóról információt tároló vállalatoknak emellett adatvédelmi szakembert is alkalmazniuk kell.
A rendelet vissza kívánja adni az uniós polgároknak a személyes adataik fölötti rendelkezés jogát. A vállalatok a bizonyos célra rendelkezésükre bocsátott adatokat az érintett beleegyezése nélkül nem adhatják tovább. A fogyasztóknak egyértelműen hozzá kell járulniuk adataik felhasználásához, azok igénylését érthető módon kell megjeleníteni az internetes oldalakon.
A képviselők megegyeztek abban, hogy az unió ajánlást tesz a kiskorúak internethasználatának korhatári korlátozására. Ennek értelmében szülői beleegyezéshez lehet kötni a közösségi média – például a Facebook, Snapchat vagy az Instagram – használatát. Tagállami hatáskörben marad az erre vonatkozó korhatár megállapítása 13 és 16 év között, ugyanakkor az EP-közlemény megjegyezte: az irányelv megalkotása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályozást tartsanak érvényben.
A parlament a panaszos esetek bejelentésére egyablakos ügyintézési rendszer létrehozásáról döntött, melyet a nemzeti adatvédelmi hatóságok látnak.
A személyes adatok védelmét mindig aggodalomra okot adó kérdésnek tekintették az unós tagállamok, különösen amiatt, hogy egyes nagy amerikai internetes cégek az Egyesült Államokban is tárolták azokat. Ez még kényesebb kérdés lett azóta, hogy kiderült: az Egyesült Államok és más országok hírszerzése kutakodik az adatok között.
A rendőrség vagy az igazságszolgáltatás céljait szolgáló, tagországok közötti adatcserére vonatkozó új irányelvtervezet egyrészt biztosítja a polgárok jogait és szabadságát, másrészt gyorsabb és hatékonyabb adatmegosztást tesz lehetővé az uniós bűnüldözési szervek között.
Az irányelv elsőként hozza összhangba a 28 tagállam eltérő bűnüldözési rendszerének az adatcserére alkalmazott módszereit. Ezzel egyidejűleg a rendőrségi együttműködésről szóló szabályokat is pontosítja, és a polgárok számára is átláthatóbbá teszi.
A 2016 elején életbe lépő jogszabályok nemzeti jogrendbe illesztésére két év áll a tagállamok rendelkezésére.
