Elfogadhatatlannak minősítette Beata Szydlo lengyel miniszterelnök Martin Schulz európai parlamenti elnöknek azt a kijelentését, hogy Lengyelországban az elmúlt napokban “államcsíny jellegű” fejlemények zajlanak, és emiatt Varsó tiltakozó diplomáciai jegyzéket adhat át.
A lengyel kormányfő a párizsi klímacsúcs eredményeit ismertető sajtóértekezleten szólt erről újságírói kérdésre válaszolva.
Schulz a Deutschlandfunk német rádiónak adott interjúban úgy értékelte, hogy Lengyelországban a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányra kerülése óta “drámai a helyzet”, az események “államcsíny jelleget öltöttek”. Schulz kilátásba helyezte a lengyelországi eseményekről szóló, korábban már kezdeményezett vita megrendezését az Európai Parlamentben, “legkésőbb januárban”.
Schulz vélhetően az alkotmánybíróság összetétele körüli lengyelországi viszályra célzott, amellyel kapcsolatban Varsóban a hét végén ellenzéki és kormánypárti tüntetés is volt, több tízezres részvétellel.
Szydlo a sajtóértekezleten rámutatott: Lengyelországban demokratikus választások voltak. Reményét fejezte ki, hogy Martin Schulz felhagy az ilyen kijelentésekkel, és bocsánatot kér Lengyelországtól. Kifogásolta, hogy az Európai Parlament elnöke, aki elvileg az összes, egyenlőnek tekintett uniós tagországot összeköti, ilyen módon nyilatkozik az egyik tagállamról.
A lengyel kormányfő közölte, hogy Lengyelország uniós nagykövete találkozót kezdeményez Martin Schulzcal. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán tartózkodó Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter tiltakozó diplomáciai jegyzék átadását is kilátásba helyezte.
A lengyelországi helyzetről Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője is nyilatkozott. Mint mondta, a testület figyelemmel kíséri az alkotmánybíróság körül alakuló eseményeket, és Frans Timmermans, a bizottság alelnöke “megfelelő időben kiértékeli, hogy tájékoztassa-e a biztosi testületet az esetleges lépésekről”.
Lengyelországban heves politikai vita alakult ki az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása miatt. A vita amiatt tört ki, hogy az előző választási ciklus végén az akkor parlamenti többséget élvező jobboldali Polgári Platform és a Lengyel Parasztpárt koalíciója törvénymódosítást fogadott el, és ennek alapján öt új alkotmánybírót választott a 15 tagú testületbe.
A parlament novemberben, nem sokkal a kormányváltást eredményező választások után érvénytelenítette a bírák megválasztását, és öt másik új bírót választott. A lengyel alkotmánybíróság december elején azonban úgy döntött, hogy az előző parlament által megválasztott három új bíró megválasztása jogszerű és érvényes volt, és csak két bíró megválasztását találta alkotmányellenesnek. Andrzej Duda elnök ennek ellenére csak az új parlament által megválasztott bírákat iktatta be, azzal érvelve, hogy számára a jelenlegi parlament döntése az irányadó. A lengyel ellenzék az új parlamenti többség által választott öt bíró beiktatását törvénytelennek tekinti. A kormányzó PiS véleménye szerint az ellenzék az új kormány által tervezett reformok megakadályozására akarja felhasználni az alkotmánybíróságot. A lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja a szejm, és az államfő nevezi ki őket.
