A magyar börtönügy legnagyobb alakja előtt ezúttal a Jogtudományi Közlöny 1868. évi számában megjelent, Csillagh Lászlóval közösen írt Pestváros fogházai című tanulmánnyal tisztelegnek.
„Pestváros fogházai.
Márczius hó elején közölték a napi lapok, hogy az igazságügyi miniszter Csillagh László osztálytanácsost Pestváros fogházainak vizsgálatával megbízta, s e működésében Tauffer Emil tiszteletbeli fogalmazót melléje rendelte.
A vizsgálat eredményét — értesülésünk szerint — következő leirás tünteti fel:
A fenyítő törvényszék vizsgálati fogháza a lipót-utczában fekvő úgynevezett ,,régi sörház kaszárnya” épületének hátsó részében van elhelyezve. Tisztán vizsgálati fogháznak nem nevezhető, mert a hat héten alul elitélt fegyenczek is — ellentétben a büntetőjogi igazság és méltányosság elveivel — a vizsgálatiak között elszórva, itten őriztetnek. E nagy hiány igen sajnálandó, s hogy jövőre orvosoltassék annál is kívánatosabb volna, mert több esetben az egyes vizsgálatok meghiúsítása vagy nehezítésére ellenőrizhetlen alkalmat nyújt az által, hogy a büntetési idejöket kiállottak, hireket, leveleket s utasításokat vihetnek a szabadlábon levő érdekeltek vagy tanukhoz a velők letartóztatott vizsgálati foglyok részéről.
A helyiségek külseje s berendezése egy vizsgálati fogház igényeinek meg nem felel, s Magyarország fővárosában továbbra i alig tűrhető, mert 9 börtön szobába márczius 5-én 138 egyén volt bezsúfolva, ezek között 33 elitélt s 105 vizsgálat alatti; ezenfelül a börtönhelyiségek némelyike egészségtelen, nagy része pedig igen piszkos.
Igy a 38-ik számú alacsony földszinti vasajtó, melyen csak meghajlott testtel lehet belépni, egy szűk folyosóra nyílik, mely az ajtó felett alkalmazott kis rácsozott ablakon keresztül nyeri világosságát; a folyosóra két egymás mellett fekvő szobácska nyílik, melyeknek elseje 3 lépés széles s ugyan ilyen hosszu, a félhomályt pedig egy hat araszos ablakon át nyeri; a másik szobácska ugyan ekkora, de tökéletesen setét, s mégis az elsőben 6, a másodikban 3 ember van letartóztatva. Szomorú helyek ezek nagyon, annál is inkább, mert télen nem fűthetők; a folyosócskán van egy kemencze felállítva, de miután világosság kedvéért nappal a vasajtónak nyitva kell lennie, a fűtés oknélkül történne.
Belülről fűthetők a többi szobák s nagyobbak is az előbb leirtnál, de mindenikben a túlterhelés miatt oly nehéz gőz fejlődik ki, mely az egészségre csak káros hatású lehet; kiválóan elmondható ez a 9-ik számú börtönről, melybe az alacsony vasajtó feletti ablakocska kellene hogy világot bocsásson, de nem bocsát, mert be van meszelve.
Éjjeli nyughelyűl a szobák hosszában végig futó prics szolgál, melyre minden egyén számára egy piszkos szalmazsák, lepedő s rongyos pokrócz van terítve; a szalmavánkos ismeretlen kényelem.
A vizsgálati foglyoknak megengedtetik magukat saját ágyneművel ellátni. Az ürítő-székek csak éjjelre helyezvék a szobákba, nappal mindnyájan az udvaron levő szükséghelyre járnak.
A miveltebb vizsgálati foglyok számára az épület hátsó emeletében 3 szoba van berendezve, melyek csín és tisztaság tekintetében a kívánatnak megfelelők; ezt elismerve, fájlalhatni hogy a törvény előtt a vizsgálati fogság szakában, illetőleg a Pest városi fogházban gazdag és szegény, mivelt s miveletlen egyenlő nem lehet.
Az élelmezés Lindenbaum Léwinek van szerződésileg bérbeadva, kinek a város 1 meszely leves, 1 meszely vastagétel s 1 font kenyérért 17 1/2 krt fizet. Az étkek minősége a városi orvos által naponkint a városháznál megvizsgáltatik, s csak jóváhagyás után osztható ki. A vizsgálat napján ez szintén megtörtént, de ennek daczára a borsó főtelen volt.
Elitélt fegyenczeit Pestvárosa a kerepesi uton kibérelt 30. szám alatt fekvő s fegyintézetté átalakitott házban tartja. Eredetileg az egész telek e czélra volt szánva s berendezve, utóbbi időben azonban úgy annyira megszaporodván a városban a betegek száma, hogy a Rókus kórház mindnyáját be nem fogadhatta, a fegyintézeti épületnek is egész első része fiók-kórházzá lett felhasználva, s a fegyenczek a hét hátulsó szobára szoríttattak, noha az egészségügyi rendészet szabályai szerint fegyintézet és kórház — főleg nagy városban — ugyan egy épületben alig tűrhető.
Az emlitett szobák közül 6 használtatik háló-, 1 pedig munkateremnek, s márczius 9-én 109 egyén volt bennük elhelyezve, jobban mondva összezsúfolva az erkölcsiség kivánalmival határozott ellentétben, mert például azt, hogy három fiatal fegyencz két egymás mellé tolt szalmazsákon testileg is érintkezve egymás mellett háljon — mint itt történik — kárhoztatni kell.
A helyiségek ugy az ágyruhák tisztaságát s az uralkodó rendet méltányolva emelhetni ki, a minek tekintetében az elitéltek sokkal kedvezőbb helyzetben vannak mint a vizsgálati foglyok.
Nagy nehézség merül fel azonban itt a viselő ruhák miatt, mert a város az elitélt foglyoknak fegyenczi öltözéket nem ad; kiki saját ruhájában kell hogy járjon, ha pedig az egyénnek nincs — a mi gyakran fordul elő — inget gatyát kap ugyan, de egyebet nem. Több fegyenczet láthatni testről szakadó rongyokban s többet ingben gatyában. Ha ez egy városi intézet méltóságával megférőnek ismertetik, ám a nyári meleg napokon megjárható, de télen legalább is könyörtelenségnek nevezhető.
A fegyenczek munka ereje Ferencsik szabómesternek van bérbe adva, ki zsákokat s katona-ruhát varrat általuk, mit részint a beszerzett tiz varrógépen, részint kézi munkával állittat össze. Tér hiány miatt ujabb időben a munkák is meg lettek szoritva.
Kiválóan javitási czélu intézete Pestvárosának a kényszer-dologház, melybe a helybeli illetékességű munkakerülők, csavargók, elhanyagolt nevelésű gyerkőczök munkára szoktatás és erkölcsi javitás szempontjából a kapitányi hivatal rendeletére csukatnak.
Az intézet a kerepesi uton fekszik; egy emeletes tágas épület, mely 12 háló- és 3 munkaszobában 200 egyént képes befogadni; márczius 9-én 134 férfi s 52 nő kényszeröncz volt letartóztatva.
Az intézetnek mindenik helyisége a tisztaság tekintetébeni várakozást kielégíti, található ez a nagy munka-termekben, hol a kényszerönczök hosszú asztalok körül egy munkavezető felügyelete alatt katona ruhák készítésében szorgalmatoskodtak, igen a hálószobákban, hol a vaspricsekre helyezett ágyruhák tisztasága s az uralkodó rend, gondos utánnalátást tanúsítanak.
A kényszerönczök külsője is megfelelően tiszta s takaros, mert mindnyája a beszolgáltatáskor megfürösztetik, megnyiratik, orvosi vizsgálatnak vettetik alája s intézeti ruhát kap.
Az intézetnek emeleti részében vannak elhelyezve a nők, kik a naponkinti kétszeri séta alkalmával sem jönnek érintkezésbe a férfiakkal. A női munkák készítésére egy külön felügyelőnő oktatja őket; a vizsgálat idejében a Rochus-kórház számára vartak fehér ruhákat.
A netaláni betegek kellően felszerelt kórházban ápoltatnak; márczius 9-én 8-at tett a beteglétszám.
Az intézet egészségügyi állapota kedvezőtlennek nem mondható, mert 1866-ban — a dühöngött cholera daczára — csak 821 egyén ápoltatott, 1867-ben pedig 590, kik közül az első évben 15, az utóbbiban 27 halt meg. Nem kevéssé segiti elő ezen kedvező eredményt a megfelelő táplálkozás, mely az országos fegyintézetekben divónál sokkal jobb, itt ugyanis a kényszerönczök naponkint 1 font kenyeret, egy nagy meszely levest és ugyanannyi vastag ételt kapnak; hus kétszer adatik hetenkint, csötörtökön és vasárnap, mindannyiszor 8 lat; jobb élelmezésre fordithatják ezenkívül megállapitott munkadíjuknak 2/3-át, mely azonban mindössze sem túlságos, mert egész munkadíjul számíttatik nekik: a katonai ruhák készítéséért fizetett munkabérnek 4/10-e, a magánosoktól vállalt mun-káktól, a készítési bérnek 1/6-a.
Nem lehet ily megelégedéssel nyilatkozni az erkölcsi czél valósítására használt eszközökről, mert elhibázottnak tartható a letartóztatási idő meghatározásának olyatén berendezése, hogy a ki először kerül az intézetbe, kényszermunkájának ideje három hónapra terjed, a másodszor bekerült már hat hónapot kell hogy kiálljon s igy tovább mindig 3 hónappal többet. E miatt sokszor hallani az intézetből kiszabadultaktól olyan nyilatkozatot: ,,nó jövő ősszel majd valamit lopni fogok; ezért legfelebb három hónapi fogságot kapok, s a telet kitöltőm, mig ha ide kerülnék be, hat hónapig kellene ülnöm”.
A második kifogás az erkölcsi oktatás hiányára irányul, mi főleg itt annyi csavargó gyerek között, kik talán soha életökben tanítást nem hallottak, nagyon helyén volna, az intézeti kápolnában tart ugyan vasárnaponkint egy ferenczrendi szerzetes misét, de ez nem elegendő mélyebb erkölcsi siker létrehozására.
Megemlitendő végül, hogy az intézet 1863. deczember 1. óta házilag kezeltetik, azaz: az étkek szállítása vállalkozó által teljesíttetik, a munkáltatás saját risicora üzetik. A siker szépnek mondható, mert mig az előbbi bérlési rendszer mellett a munkák tiszta jövedelme 1861-ben 2357 frt 66 1/2 krt, 1862-ben 3477 frt 73 krt tett, addig már a házi kezelés első évében 5436 frt 5 1/2 kr, 1867-ben pedig 4488 frt 63 kr tiszta haszon mutatkozott.”
Közvetlen elérhetőség ITT!
