A spanyol alkotmánybíróság ülésén egyhangú döntéssel megsemmisítette az önálló Katalónia létrehozásához vezető folyamat megindításáról szóló katalán parlamenti határozatot. A katalán kormány azonban máris jelezte: nem változtat semmin a bíróság döntése.
A 11 tagú bírói testület megállapította, hogy a határozat öt pontban sérti meg a dél-európai ország alkotmányát, amely kimondja: csak egy szuverenitás létezik, amit közösen gyakorol a spanyol nép, és ezt nem lehet megtörni.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta, hogy az alkotmány rögzíti Katalónia autonóm közösségi státuszát, és biztosítja számára az önálló kormányzás gyakorlásának lehetőségét. A katalán parlamenti határozat azonban felborítja magának a katalán parlamentnek is a legitimitását, amelyet épp az alkotmány ismer el és védelmez. A demokratikus legitimáció és az alkotmányos rend nem szembeállíthatók, különösen nem az utóbbi kárára – fejti ki a bíróság.
Az alkotmánybíróság kimondta: egy parlamenti határozat nem kérdőjelezheti meg az alkotmányt.
Az alkotmánybíróságnak április elejéig lett volna ideje arra, hogy döntsön az ügyről, a rendkívüli gyorsaságot a spanyol sajtó annak tulajdonítja, hogy december 20-án parlamenti választások lesznek Spanyolországban. A két nap múlva kezdődő hivatalos választási kampány egyik fő kérdése pedig épp Katalónia helyzete.
Neus Munté katalán alelnök szerdai barcelonai sajtótájékoztatóján “expressz ítéletnek” nevezte az alkotmánybíróság döntését, és megjegyezte, hogy eközben más fontos ügyekben húzódik a döntéshozatal. Erre hivatkozva kijelentette: az alkotmánybíróság elvesztette legitimitását Katalóniában. A spanyol kormány nem akar tárgyalni és eszközként használja az alkotmánybíróságot – tette hozzá a politikus.
Mint mondta, várható volt, hogy miként határoz a bíróság, de ez nem változtat az elfogadott parlamenti határozat “politikai hatásain”, ahogy a katalán többség akaratán sem, amelyet a szeptember 27-i katalán választásokon kinyilvánított.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök viszont üdvözölte a bíróság döntését. “Mi, a spanyolok túlnyomó többsége, akik hiszünk Spanyolországban, a nemzeti szuverenitásban és a spanyolok egyenlőségében, nagyon örülünk” – fogalmazott.
A katalán parlament november 9-én, a függetlenséget akaró pártok támogatásával fogadta el a határozatot, amely az önállóvá válás megkezdésének kimondása mellett azt is rögzíti, hogy a parlament nem veti alá magát az állami intézmények döntéseinek, különösképp a spanyol alkotmánybíróság állásfoglalásainak.
A spanyol kormány két nappal később az alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmányellenesnek tartja a határozatot. Egyúttal kérte a bíróságot, hogy figyelmeztesse a katalán vezetőket: amennyiben nem tartják tiszteletben a bíróság döntését megsértik a törvényt, engedetlenséggel lesznek vádolhatók és felfüggeszthetik őket tisztségükből. (Ez 21 katalán köztisztviselőt érinthet, köztük Artur Mas hivatalban lévő katalán elnököt.)
Egyelőre csak találgatások folynak arról, hogy a felek mit léphetnek és kinek, milyen eszköze van arra, hogy akaratát érvényesítse. Az alkotmány 155. cikkelye lehetőséget ad akár Katalónia autonómiájának felfüggesztésére is, de ezt a passzust még sosem alkalmazták Spanyolországban, és most is csupán elvi lehetőségként beszélnek róla, amelyet mindenki szeretne elkerülni.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Katalóniának továbbra sincs új elnöke és kormánya, mivel a választásokon győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi párttömörülés ragaszkodik az eddigi vezető Artur Mas újraválasztásához, csakhogy őt nem támogatják a katalán parlament pártjai.
A katalán parlament másik, függetlenséget akaró pártjával, a radikális baloldali Népi Egységgel (CUP) hónapok óta zajlanak a tárgyalások, de nem sikerült megállapodniuk.
Ha január 9-ig nem lesz új elnöke Katalóniának, meg kell ismételni a választásokat.
A katalán kormány által készíttetett, legfrissebb, szerdán közzétett közvélemény-kutatás szerint a katalánok 48,2 százaléka nem támogatja Katalónia elszakadását Spanyolországtól, míg 46,6 százalék helyesli azt.
