Az Európai Bizottság (EB) továbbra is szorosan figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, ugyanakkor nem lát a jogállamiságot veszélyeztető rendszerszintű veszélyt – közölte Vera Jourová, a szervezet igazságügyi biztosa az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája.
Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke elmondta, arra kérték a bizottságot, hogy adjon választ a magyarországi helyzetről szóló, néhány hónappal ezelőtti EP-határozat kapcsán felmerült kérdésekre.
A bizottságnak benyújtott első kérdés arra vonatkozott, hogy lefolytatták-e már az EP júniusi állásfoglalásában kért vizsgálatot a magyar jogállamiság és az alapjogok helyzetéről, és ha igen, akkor mire jutottak.
Vera Jourová felszólalásában hangsúlyozta, hogy odafigyelnek a magyar kormány intézkedéseire, és minden rendelkezésre álló eszközt felhasználnak arra, hogy Magyarország és a többi tagállam eleget tegyen a kötelezettségeinek.
Az igazságügyi biztos fontosnak nevezte azt, hogy az EU-tagállamok tiszteletben tartsák a közösségi jogot és az uniós alapszerződésekben foglaltakat. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság több területen jogsértési eljárást folytat Magyarországgal szemben. A Magyarországgal kapcsolatban felmerült vitás ügyekről szólva példaként említette többek között a menedékkérőkkel való bánásmódot, a romák szegregált oktatását és hátrányos megkülönböztetését, a norvég alapok pénzeit kezelő civil szervezetek elleni fellépést, az igazságszolgáltatás egyes megkérdőjelezhető döntéseit, a média területén kiosztott egyes állami támogatásokat, az atomerőmű-beruházás állami támogatását, illetve a korrupciógyanús közbeszerzési eljárásokat.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a folyamatban lévő jogsértési eljárások ellenére az Európai Bizottság nem lát a magyar demokráciát és jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyt.
Monika Hohlmeier, a LIBE bizottság európai néppárti (EPP) koordinátora problematikusnak tartja, hogy a vitában kizárólag Magyarországra összpontosítanak, holott más tagállamokkal szemben is felmerülnek hasonló aggályok. Példaként említette, hogy bár a görög igazságszolgáltatással kapcsolatban is vannak aggályok, még sincs szó a jogállamisági mechanizmus, vagyis a 7-es cikkely – amely a tagállam szavazati jogának felfüggesztését teszi lehetővé – alkalmazásáról.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselője kijelentette, hogy a magyar kormány politikájával tudatosan és szisztematikusan gyengíti az Európai Uniót. Szerinte hiányzik a politikai bátorság az Európai Bizottságból, hogy szembenézzen ténylegesen a helyzettel.
Hasonló véleményének adott hangot Jávor Benedek, a Zöldek európai parlamenti frakciójának PM-es képviselője, szerinte akik most nem tesznek semmit, később már gyengék lesznek cselekedni.
Zdzislaw Krasnodebski, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselője leszögezte, hogy a demokrácia lényege a politikai vélemények különbözősége, és a lisszaboni szerződés is kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok sokszínűségét.
A függetlenek nevében felszólaló Balczó Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta: lenni mit javítani a jogállamiság viszonyain, de más uniós tagországokban is. Szerinte a magyar bevándorlási politika és a kötelező kvótarendszer elutasítása miatt akarnak Magyarország ellen eljárást indítani.
A vitához hozzászóló szocialista Szanyi Tibor azt mondta, hogy nem csak a bevándorlók szenvedtek a kormány intézkedéseitől, hanem több millió magyar is szenved aezek miatt.
Ujhelyi István szocialista párti európai parlamenti képviselő – az eljuttatott közleménye szerint – írásbeli hozzászólásában azt hangsúlyozta: soha nem fogja támogatni a magyar nemzet érdekeit sértő szankció bevezetését, de kétségtelen, hogy az EU nem tűrheti szó nélkül, hogy egy tagállami kormány semmibe vegye az alapszerződéseket. A kormányok szankcionálása pedig nem azonos az ország büntetésével.
Az EP plenáris ülése június 10-én fogadott el határozatot a magyarországi helyzetről, elsősorban Orbán Viktor halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel, valamint a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval kapcsolatban.
A határozatban szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberig készítsen mélyreható jelentést Magyarországról, és emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság betartatását és tiszteletben tartásának ellenőrzését szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.
