Szigorodó termékbemutatós szabályozás, fogyasztóvédelmi törvény-módosítás, a bankok elszámoltatása. A fogyasztók több, érezhető problémájára is választ adott az elmúlt időszakban a jogalkotás, mégsem látni jelenleg azt az egységes koncepciót tartalmazó stratégiát, amely kijelölné a fogyasztóvédelem jövőbeni irányait – nincs Magyarországnak elfogadott Fogyasztóvédelmi Politikája. A legutolsó Fogyasztóvédelmi Politika 2015 februárig volt hatályban.
A békéltető testületek pedig a megnövekedett feladatok ellenére kevesebb költségvetésből kénytelen gazdálkodni 2016-ben úgy, hogy a hozzájuk forduló fogyasztók száma országos szinten közel húsz százalékkal emelkedett az előző évhez képest és rendkívüli mértékben megnőtt a fogyasztóvédelmi tanácsot kérők aránya is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek pályáztatási rendszere pedig ellentétes a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott, államot terhelő kötelezettségekkel.
A hazai fogyasztóvédelem területén az elmúlt időszakban több, a fogyasztókat pozitívan érintő módosítás került elfogadásra és várható a jövőben is. 2015. szeptember 11-től módosításra került a fogyasztóvédelmi törvény és a vállalkozások kötelesek együttműködni a békéltető testületekkel. A jövőben sor kerül egyúttal a termékbemutatós cégek működésének szigorítására és ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani, e rendezvényeken nem lehet kölcsönt felvenni a több százezer forintos termékekre, amelyek sokszor amúgy is használhatatlannak bizonyulnak. Ezek kétségkívül a fogyasztók érdekeit szolgálják, ugyanakkor ma Magyarországon az is jól látszik, hogy nincsen olyan egységes stratégia, amely választ adna a kérdésre: „hogyan és miért élveznek jobb védelmet a fogyasztók a jövőben és a mögöttük álló intézményrendszer?”.
1. Ez először is annak köszönhető, hogy a Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2014-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1011/2012. (I.23.) Korm. határozat 2015. február 12-ig volt hatályban. Ezt követően pedig már nem került újabb fogyasztóvédelmi politika elfogadásra. Hiányoznak így azok a konkrét prioritások-irányvonalak, amelyek kijelölik a fogyasztóvédelem jövőbeni irányait és amelyek átfogóan, egységesen foglalkoznak mind a fogyasztók, mind pedig a védelmükre hivatott szervezetek helyzetével.
Azok a fórumok, amelyek pedig alkalmat biztosítanának a párbeszédre, inkább csak jogilag működnek. Így a javaslattévő, véleményező, tanácsadó szereppel bíró Fogyasztóvédelmi Tanács, amelynek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is tagja, csak látszólag működik.
A legutolsó, 2015. szeptember 30-i ülés előtt több mint másfél évig nem került összehívásra a Tanács, utoljára 2013 decemberében került sor megbeszélésre a tagok között.
2. Egységes fogyasztóvédelmi politika hiányában az sem látszik, hogy a fogyasztói vitarendezés ingyenes, gyors fórumaként működő békéltető testületek számára mit hoz a jövő.
Akkor, amikor a fogyasztóvédelmi hatóság a vállalkozással fennálló egyedi vita eldöntését hatáskör hiányában elutasítja, a pereskedés pedig drága, a testületek az utolsó mentsvárai a fogyasztóknak. Mégis már évekre visszamenő probléma, hogy a békéltető testületek nem jutnak hozzá megfelelő időben a működésükhöz kellő összegekhez, és finanszírozási gondokkal kénytelenek szembenézni. A fogyasztóvédelmi törvényben foglalt feladataik ellátása, a költségek megelőlegezése pedig csak és kizárólag az őket működtető kereskedelmi és iparkamarák döntésén múlik.
3. A békéltető testületek feladatát kiegészítő, fogyasztói érdekfeltárásban és érdekérvényesítésben élenjáró fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek szintén működési nehézségekkel néznek szembe. Az FV-I-15 kategória kódú, fogyasztóvédelmi civil szervezetek számára kiírt pályázati rendszerben bekövetkezett módosítás eredményeként ugyanis elnehezült azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket ismét a fogyasztóvédelmi törvény nevesít számukra. A fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek monitorozása, az egyedi fogyasztói érdekfeltárási és tájékoztatási tevékenység, fogyasztói tájékoztató irodák működtetése, a fogyasztókat érintő jogszabály-tervezetek véleményezése, a fogyasztók képviselete hazai és nemzetközi fórumokban, hatósági bejelentések megtétele: mind-mind olyan törvényes feladatok, amelyek elvégzésére az állami támogatási rendszer nem biztosít lehetőséget.
Összességében, ma nem látható, mit hoz a fogyasztóvédelemben a holnap és hogyan alakul a fogyasztók védelmére hivatott állami és civil szervezetek sorsa. Holott olyan átfogó stratégia megalkotására van szükség, ahol a középpontban a fogyasztó szerepel és amelyben egységes rendszerben kijelölt és jól körülírt prioritások biztosítják valamennyi szereplő kiszámítható működését, egyúttal azt is, hogy tevékenységükkel hatékonyan érjék el a közös céljuk szolgálatát: a fogyasztók jobb védelmét.
