A nyár közepe óta, amikor a migrációs nyomás nyilvánvalóvá vált, tizenkilenc törvény és ugyanennyi kormányrendelet módosult Magyarországon a menekültkérdéssel összefüggésben, derül ki az OptiJUS jogi adatbázisból. Ez összesen 473 jogi rendelkezést érintett – mondja Ződi Zsolt, az Opten jogi szakmai igazgatója. Az intézkedések hatékonyságát természetesen az idő dönti el.
A menekültkrízis érződik a jogszabályalkotásban is. A kormányzat három hullámban 19 törvény és ugyanennyi kormányrendelet módosításával 473 ponton változtatott a jogszabályokon összesen három hónap alatt.
Az első módosító csomag július 13-án, az ideiglenes határzár létesítésével kapcsolatban született. Ez a menedékjogi és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény mellett az államhatárról szóló törvényt és néhány közfoglalkoztatással összefüggő normát módosított. „Az ekkor módosított öt törvény összesen 135 ponton változott meg. A végrehajtást szolgáló kormányrendeletek nyolc másik kormányrendeletet módosítottak összesen 58 ponton” – magyarázza az Opten igazgatója.
A második hullámban, szeptemberben ismét módosították a menekültekről szóló törvényt, (ekkor szúrták be a menekülttörvénybe a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kategóriát), és módosították a büntető törvénykönyvet, létrehozva három új bűncselekményfajtát, a „határzár tiltott átlépése”, a „határzár megrongálása” és a „határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása” tényállást. Ez a második hullám tíz törvényt érintett – ezek közül kettőt már másodjára – összesen 138 ponton. A kapcsolódó három kormányrendelet összesen nyolc másik kormányrendeleten változtatott 18 helyen. Emellett két új kormányrendelet is született, amelyek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdették ki a déli határ mellett található megyékben.
Végül a harmadik hullámban többféle intézkedés történt a menekültkérdés egyes aspektusainak kezelésére. Egyrészt a honvédség és a rendőrség kapott különleges jogosítványokat, másrészt a menekültekkel kapcsolatos speciális eljárások miatt kellett a büntetőeljárási és a polgári perrendtartásról szóló jogszabályokat módosítani, harmadrészt az egészségügyi törvénybe szúrtak be új rendelkezéseket a menekültekkel kapcsolatos szűrővizsgálatokra vonatkozóan, végül az egyedül érkező gyermekek miatt kellett néhány gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosítani. Ebben a hullámban hat törvény 26 ponton, öt kormányrendelet pedig 95 ponton módosult – derül ki az OptiJUS adataiból.
„A módosítások – függetlenül attól, egyetértünk-e a tartalmukkal vagy sem – rámutatnak egy olyan jelenségre, amit az alkotmányjogászok régebb óta hangoztatnak – magyarázza Ződi –, mégpedig arra, hogy Magyarországon túl sok tárgykört szabályoznak törvénnyel.” A rendszerváltást követően kialakult egy olyan alkotmányos gyakorlat, amely szerint minden társadalmi jelenséget törvényben kell rendezni. Ez a legtöbb esetben többletgaranciát nem igazán jelent, ugyanakkor túlterheli a Parlamentet, miközben a érdemi kérdések megvitatására alig marad idő.
A válság kezeléséhez közel háromszáz törvényi rendelkezéshez kellett hozzányúlni, rendeleti szinten csak a feléhez. Számos vélekedés szerint ennek az aránynak épp fordítottnak kellett volna lennie. A jelenlegi politikai helyzetben a kormányzat ugyan könnyen keresztül tudja vinni a módosításokat a Parlamenten, de egy kisebb többségű országgyűlésben vagy koalíciós kormányzás esetén mindez zavarokat okozhat, és fölöslegesen lassítja a gyors cselekvést igénylő kérdések megoldását.
