A Bizottság felszólítja a Cseh Köztársaságot egy mérgezőhulladék-szállítmány visszavételére, Görögországot és Magyarországot, hogy hajtsák végre az illegálisan kitermelt faanyagoknak az EU piacán történő forgalmazását tiltó rendeletet, valamint az Egyesült Királyságot, hogy vizsgálja felül a vízügyi jogszabályok több fontos elemét.
A Bizottság 20 000 tonna veszélyes hulladék visszavételére szólítja fel a Cseh Köztársaságot. A hulladékot (kőolaj-finomításból származó savgyanta, szénpor és kalcium-oxid keverékét) 2010 vége felé egy cseh fuvarozó szállította – a cseh jog alapján terméknek besorolva – Lengyelországba, Katowicébe. Lengyelország azonban nem hajlandó beléptetni a szállítmányt a területére azon az alapon, hogy veszélyes hulladékról van szó, és azt követeli, hogy a szállítmányt vigyék vissza a származási helyre. A vonatkozó uniós jogszabály (az 1013/2006/EK rendelet) úgy rendelkezik, hogy ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem tudnak megállapodni arról, hogy valamely szállítmány hulladék-e, vagy sem, akkor a kérdéses anyagot hulladékként kell kezelni, és a származási országnak vissza kell azt vennie. A Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld a Cseh Köztársaságnak, mivel az ország a 2014 novemberében a Bizottságtól kapott felszólító levél kézhezvétele óta sem vette vissza a hulladékot. Ha a Cseh Köztársaság két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
Az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy Görögország és Magyarország tegyen eleget az illegálisan kitermelt faanyagok kereskedelme elleni fellépést célzó uniós jogszabályoknak. A fára és fatermékekre vonatkozó uniós rendelet (a 995/2010/EU rendelet), mely 2013. március 3-án lépett hatályba, tiltja az illegálisan kitermelt fa európai piacon történő forgalmazását, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló rendelet (2173/2005/EK tanácsi rendelet) pedig, mely 2005 óta alkalmazandó, engedélyezési rendszert hoz létre a rendszer keretében partnerségi megállapodást aláíró országokból érkező és az EU-ba irányuló faimport jogszerűségének ellenőrzése céljából. A Bizottság először 2015 májusában, felszólító levél formájában jelezte Görögországnak, hogy aggályai vannak a fent említett két rendelet alkalmazásával kapcsolatban. A Görögországból kapott legfrissebb jelentések értelmében a tagállam hozott ugyan intézkedéseket a két rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, de a görög hatóságok még mindig nem fogadtak el nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a két rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését. A Bizottság Magyarország vonatkozásában is fenntartásokat fogalmazott meg a fára és fatermékekre vonatkozó uniós rendelet alkalmazásával kapcsolatban. Az erről szóló felszólító levelet a Bizottság 2015 májusában küldte meg Magyarországnak. Noha Magyarország bizonyos mértékű előrelépésről számolt be a területen, a megfelelési hiányosságok orvoslásához további intézkedésekre van szükség. Magyarország még nem teremtette meg a szabályozási és az intézményi feltételeit annak, hogy az ellenőrzési rendszer visszaszorítsa az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, és további jogszabályokat kell hoznia a rendelet megsértéséért kiszabható szankciók szintjének megállapítása céljából. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Görögországnak és Magyarországnak, és ha a két tagállam nem teszi meg a szükséges lépéseket két hónapon belül, akkor ügyüket a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja.
Az Európai Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy pontosan ültesse át nemzeti jogrendjébe a víz-keretirányelvet (a 2000/60/EK irányelvet). Noha az Egyesült Királyság elfogadott végrehajtási jogszabályokat, az országban hatályos jogi keretrendszer csak részleges, a vízgazdálkodásra hatással bíró egyéb jogszabályokkal való kölcsönhatás pedig aggodalomra ad okot, és hátrányosnak bizonyulhat az Egyesült Királyság polgáraira nézve. A Bizottság nagyobb pontosságot vár el a víz-keretirányelv egyes központi elemeinek átültetésével kapcsolatban. Példaként említhetőek a környezetvédelmi célkitűzések és a megvalósításukhoz szükséges intézkedési programok. Ezen túlmenően – a jelenlegi rendszerben – előállhat az a helyzet, hogy a tagállami hatóságok nem rendelkeznek a szükséges hatáskörökkel ahhoz, hogy az uniós jog követelményének megfelelve fellépjenek a vízállományt hátrányosan befolyásoló tényezők kiküszöbölése céljából. Ezzel kapcsolatos aggályait a Bizottság indokolással ellátott véleményben fejti ki, melyre az Egyesült Királyságnak két hónapon belül válaszolnia kell. Ha az Egyesült Királyság nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat az ügyben.
