Egy amerikai-kínai repülőgép-eladási óriásüzlet bejelentése és az amerikai kormány ellen egy korábban elkövetett adatlopás dimenzióinak feltárása készítette elő szerdán Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnöknek az elkövetkező két nap során megtartandó eszmecseréjét.
Az Egyesült Államokban állami látogatáson tartózkodó Hszit Obama csütörtök este magánvacsorán látja vendégül, pénteken pedig hivatalosan is fogadja a Fehér Házban és díszvacsorát is ad a számára.
Kína 300 utasszállítót vásárol a Boeingtól, a repülőgépgyártó pedig létrehozza az első összeszerelő üzemét a kelet-ázsiai ország területén – jelentette be szerdán az amerikai cég. A közlést röviddel az előtt ejtették meg, hogy a kínai vezető látogatást tett a Boeingnak a Washington állambeli Everettben található gyárában, ahol a 787-es Dreamlinereket szerelik össze.
Az amerikai repülőgépgyártó azzal számol, hogy az elkövetkező két évtized alatt 6330 repülőgépet ad majd el Kínának, 950 milliárd dollár értékben és 737-eseket összeszerelő üzemet hoz ott létre.
Az amerikai kormányzati alkalmazottak átvilágításával foglalkozó Személyzeti Menedzsment Hivatala (OPM) ugyancsak szerdán közölte, hogy az intézményben történt, nyáron nyilvánosságra hozott hacker-betörés alkalmából az eredetileg feltételezettnél mintegy ötször több, 5,6 millió ember ujjlenyomatait lopták el. Az összességében több mint 21 millió volt és jelenlegi tisztségviselőt érintő adatlopásban egyebek között társadalombiztosítási számokat és lakáscímeket is megszereztek a behatolók.
Az adatlopás mögött az Egyesült Államokban széles körben Kínát sejtik, azt feltételezve, hogy ott egy széleskörű adatbázist építhetnek ki amerikaiak személyes információiból. Washington nyilvánosan nem vádolta meg Pekinget a támadással, Hszi elnök pedig kedden Seattle-ben a kibernetikai biztonság védelmezőjeként és hackertámadások áldozataként jellemezte hazáját.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy az államilag támogatott hackertámadások, különösen az amerikai cégek adatainak ellopása fontos helyen szerepel majd a két vezető tárgyalásain. Rhodes szerint a kibernetikai lopások ügyében az Egyesült Államok fontolóra veheti a gazdasági szankciók bevezetését, de ez semmiképp sem történik meg Hszi látogatása előtt.
Kína tagadta az adatlopással kapcsolatos amerikai vádakat és a maga részéről az Egyesült Államokat vádolta meg kibernetikai támadásokkal.
Hszi Csin-ping kedden Seattle-ben négy pontban foglalta össze, hogy szerinte miként lehetne konfliktus- és konfrontációmentesen továbbfejleszteni Kína és az Egyesült Államok kapcsolatait. Mint mondta: a két országnak helyesen kell értelmeznie egymás stratégiai szándékait, tovább kell javítaniuk a kölcsönösen előnyös együttműködést, helyesen és hatékonyan kell keresnie megoldásokat a nézeteltérések rendezésére, és elő kell segítenie a cserekapcsolatokat a kínaiak és amerikaiak között.
A kínai elnök olyan időpontban érkezik Washingtonba, amikor a kínai tőzsde zuhanása károkat okoz az amerikai gazdaságnak is. A két nagyhatalom vezetőjének napirendjén a várakozások szerint ott szerepel majd a jüan árfolyama és az állítólagos kínai protekcionizmus ügye is.
A két ország kapcsolatára árnyékot vet az is, hogy Kína mesterséges szigeteket hozott létre – majd katonai eszközöket telepített oda – a Dél-kínai-tengeren, amelyek ellen az Egyesült Államok két szövetségese, Japán és Dél-Korea is tiltakozott. Ben Rhodes, stratégiai kommunikációért felelős helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az Egyesült Államok érdeke a térségben a stabilitás mellett a “kereskedelem szabad folyásának” biztosítása.
“Úgy hisszük, hogy minél többet fektet bele Kína a globális kérdések megoldásába és minél jobban támogatja a szabályalapú nemzetközi rendet, annál jobb az Egyesült Államoknak és a világnak” – fogalmazott Rhodes.
Az elnökök találkozóján téma lesz több kulcsfontosságú nemzetközi biztonságpolitikai probléma, egyebek között az iráni és az észak-koreai nukleáris politika kezelése.
Obama a jelenlegi elnök-pártfőtitkár elődjét, Hu Csin-taót is meglátogatta és vendégül látta. Hszi Csin-pinggel röviddel a 2013-ban történt megválasztása után, egy kötetlen csúcstalálkozón találkozott a kaliforniai Sunnylandben, majd állami látogatás keretében kereste fel őt Pekingben. Ez utóbbi tárgyalások jelentős áttörésekhez vezettek, különösen a klímaváltozás elleni fellépés, néhány kereskedelmi nézeteltérés elhárítása és a katonai együttműködés terén.
