A Bizottság és a tagállamok közzétett közös jelentése arra szólít fel, hogy az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig érvényes keretrendszerét meg kell szilárdítani főképpen azért, hogy az iskolákban Európa-szerte jobban előtérbe kerüljön a társadalmi befogadás kérdése.
A Bizottság arra tesz javaslatot, hogy az oktatás és képzés 2020-ig érvényes keretrendszerében legyen szorosabb az európai együttműködés. A Bizottság és a tagállamok által készített közös jelentés tervezete arra szólít fel, hogy – a 2015-ben elkövetett párizsi és koppenhágai merényletek nyomán a radikalizálódás visszaszorítására indított széles körű erőfeszítések részeként – társadalmilag befogadóbbá kell tenni az európai oktatási és képzési rendszereket.
A jelentésben megfogalmazott javaslat szerint a szakpolitika prioritásait célirányosabbá kell tenni ahhoz, hogy jobban kezelhetők legyenek a legégetőbb társadalmi kihívások. A jelentésben meghatározott hat új prioritás közé tartozik többek között a készségek és a foglalkoztatási kilátások javítása, a nyitott, innovatív és digitális oktatási környezetek biztosítása, valamint az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív polgári szerepvállalás alapvető értékeinek gondozása.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az európai fiatalok ugyanazon kihívások előtt állnak, amelyekre közös válaszokat kell adnunk. A radikalizálódás veszélye is mutatja, hogy minden közösségben sürgősen javítanunk kell az oktatási kilátásokat. A korai iskolaelhagyás és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében határozottabban fel fogunk lépni az oktatási miniszterekkel, és célunk az is, hogy az iskolai osztályokban Európa-szerte előmozdítsuk a sokszínűséget.”
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos hozzáfűzte: „A fiatalok foglalkoztatását a Bizottság prioritásként kezeli. Ahhoz, hogy munkát találjanak, a fiataloknak minden eddiginél nagyobb szükségük van releváns és magas színvonalú készségekre. A strukturális munkaerőhiány felszámolása érdekében az oktatás és a képzés terén megvalósuló jobb együttműködés elő fogja segíteni a képzettségi és kompetenciaszintek növelését, ami az európai fiatalok számára megkönnyíti majd a munkaerőpiacra való sikeres belépést.”
A Tanács várhatóan az év végéig elfogadja a jelentést, amely a hosszabb távú hatások előmozdítása céljából – a korábbi hároméves ciklusok helyett – ötéves időszakokra kíván új prioritásokat meghatározni. A Bizottság által javasolt hat új prioritás a következő:
- releváns és magas szintű készségek és kompetenciák, valamint az eredmények középpontba állítása a foglalkoztathatóság, az innováció és az aktív polgári szerepvállalás érdekében,
- befogadó oktatás, egyenlőség, megkülönböztetésmentesség, valamint a polgári kompetenciák javítása,
- nyitott és innovatív oktatás és képzés, amely teljes mértékben kihasználja a digitális kor vívmányait,
- az oktatóknak nyújtott határozott támogatás,
- a készségek és képesítések átláthatósága és elismerése a tanulási és foglalkozási mobilitás megkönnyítése érdekében, valamint
- fenntartható beruházás, az oktatási és képzési rendszerek teljesítménye és hatékonysága.
Háttér-információk
A 2009 májusában létrehozott „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer a tagállamoknak, a Bizottságnak és az oktatási intézményeknek fórumot biztosít a bevett módszerek, az információk és a szakpolitikai reformokkal kapcsolatos szakvélemények cseréjéhez. Ezt az együttműködési keretet a Bizottság koordinálja.
Az „Oktatás és képzés 2020” az egész életen át tartó tanulás folyamatában a tanulás minden formájára és szintjére kiterjed, többek között a koragyermekkori nevelésre, az iskolai oktatásra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra.
A Bizottság és a tagállamok 2014-ben megkezdték a szóban forgó keretrendszer félidős áttekintését a 2012 óta elért eredmények értékelése, illetve annak érdekében, hogy elősegítsék az oktatás és képzés terén megvalósuló európai együttműködés új prioritásainak kidolgozását. Ennek részeként 2014-ben sor került egy független értékelés és több nemzeti jelentés készítésére, valamint konzultációk folytak nemzeti tisztviselőkkel, az európai szociális partnerekkel és más, az oktatás és képzés területén tevékeny érdekeltekkel. Az elemzés következtetéseit az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszeréről szóló közös jelentés tervezete is tükrözi, amelyet a Bizottság ma terjeszt elő.
A Bizottság novemberben a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelőt is közzéteszi, amely évente elemzi az Európa 2020 stratégia keretében meghatározott oktatási célok elérésében elért eredményeket. A legfőbb célok közé tartozik a korai iskolaelhagyással és a felsőfokú képzés befejezésével kapcsolatos nehézségek megoldása.
Mindezeken túlmenően a Bizottság hamarosan az uniós ifjúsági jelentés tervezetét is megjelenteti, amelyben beszámol az ifjúságpolitika tárgyában 2013 és 2015 között folytatott európai együttműködésről. Ez a jelentés olyan kiemelt kérdésekre fog kitérni, mint például az ifjúsági munkanélküliség, a társadalmi befogadás és a fiatalok szerepvállalása.
