Az egész Európát érintő válság csak együttes európai fellépéssel kezelhető hatékonyan. Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy Magyarországnak is egyre növekvő migrációs nyomással kell szembenéznie, éppen ezért más tagállamokhoz hasonlóan Magyarországot is aktívan támogatja.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint: „A nyáron bekövetkezett drámai események rámutattak, hogy a közös menedék- és menekültügyi politikát sürgősen alkalmaznunk kell a gyakorlatban is. Gondoskodnunk kell arról, hogy az összes uniós tagállam haladéktalanul elfogadja az uniós intézkedéseket, és ezeket végre is hajtsa.”
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén közös európai megoldást sürgetett a migrációs válság kezelésére. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a 2014–2020-as időszakban a Bizottság 85 millió euróval támogatja Magyarországot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Belső Biztonsági Alapból, melynek révén Magyarország bővítheti befogadó létesítményeit és fokozhatja külső határigazgatásának hatékonyságát. Ezen túlmenően uniós sürgősségi segélyben is részesül az ország az akut válsághelyzet kezelésére, nyolcmillió eurós sürgősségi finanszírozás iránti kérelmével a Bizottság gyorsított eljárás keretében foglalkozik. A képviseletvezető megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker szeptember 9-i, az Unió helyzetéről szóló beszédében további konkrét jogalkotási javaslatok várhatóak.
A Bizottság Magyarország kérése esetén itt is készen áll felállítani azokat a helyszíni “forrópontokat” (“hotspot”) működtető szakértői csoportokat, amelyek egyelőre Olaszországban és Görögországban működnek. Az uniós határügynökség, a Frontex jelenleg mintegy 50 határőrrel, valamint műszaki felszerelésekkel segíti a magyar-szerb határ megfigyelését.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos is részt fog venni azon a budapesti konferencián, melynek témája a nyugat-balkáni migrációs útvonal, valamint a következő lépések megvitatása lesz. Ezen kívül az Európai Bizottság hamarosan ismét javaslatot fog tenni a biztonságos harmadik országok közös listájának megalkotására.
Az Európai Bizottság által már idén májusban előterjesztett európai migrácios stratégia további fontos eleme egy állandó áthelyezési mechanizmus kialakítása, amely automatikusan működésbe lépne súlyos helyzetek esetén, s így egy-egy adott tagállamba nagy számban érkező menekültek esetén egy részüket át lehetne helyezni más tagállamokba.
Gyakran feltett kérdések
Mennyi pénzügyi támogatáshoz jut Magyarország?
2015 februárjában a Bizottság 1,2 millió euró sürgősségi segélyt bocsátott Magyarország rendelkezésére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) a befogadási feltételekkel összefüggő kapacitásfejlesztésre, annak érdekében, hogy az ország hatékonyan kezelhesse a migrációs nyomást.
Folyamatban van további 2,4 millió euró értékben további sürgősségi segély lehívása a Belső Biztonsági Alap (ISF) határok támogatására irányuló eszközéből.
A 2014–2020-as időszak magyar nemzeti programjai révén az AMIF-ból összesen 24 millió euró, az ISF határok támogatására irányuló eszközéből pedig összesen 40 millió euró finanszírozáshoz jut Magyarország.
4,5 millió euró válik hozzáférhetővé az AMIF és az ISF finanszírozásával megvalósuló nemzeti programok keretében.
Az augusztus közepén benyújtott, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból nyújtandó, nyolcmillió eurós sürgősségi finanszírozás iránti kérelmet gyorsított eljárás keretében kezeli a Bizottság.
A Frontex révén hozzáférhető támogatások
A 2015-ös Rugalmas operatív tevékenységeken (FOA) belül a „szárazföldi határok a Nyugat-Balkánon es Kelet-Európában” művelet keretében a Frontex a zöldhatár megfigyelésében nyújt segítséget Magyarországnak.
A magyar-szerb határon a Frontex összesen 43 kiküldött határőrt alkalmaz, közülük 37-en zöldhatár megfigyelésekben, hatan pedig határátkelőknél működnek közre. Ezen felül a Frontex 2 hőérzékelővel felszerelt gépkocsit, 10 járőrkocsit és 5 kutyás járőrcsapatot biztosít.
A Frontex júniusban felkérte a többi tagállamot, hogy fokozzák a zöldhatár megfigyeléséhez nyújtott támogatásukat.
A Bizottság véleménye a magyar-szerb határon húzódó kerítésről
A kerítések üzenete nem kedvező, különösen nem a szomszédokkal szemben. Ugyanakkor a tagállamok maguk igazgatják a felelősségi körükbe tartozó közös külső határszakaszokat, és jogukban áll eldönteni, hogy ezt miként teszik.
A határőrizeti intézkedéseknek természetesen arányosnak kell lenniük amellett, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a visszaküldés tilalmának elvét.
Mit jelent az, hogy “hotspot”?
Ezek a “forrópontok” olyan állomások, ahol az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Frontex és az Europol a helyszínen működik együtt a leginkább érintett tagállamokkal, hogy gyorsan azonosítsa és nyilvántartásba vegye a beérkező migránsokat, és rögzítse ujjnyomataikat. Azokat, akik menedéket kérnek, azonnal bevonják a menekültügyi eljárásba, amelynek során az EASO támogató csoportjai segítik a menedékkérelmi ügyek lehető leggyorsabb feldolgozását. Azok esetében, akik nem szorulnak védelemre, a Frontex segíti a tagállamokat az illegális migránsok visszatérésének koordinálásában. Az Europol és az Eurojust támogatást nyújt a fogadó tagállam nyomozásaihoz az embercsempész és emberkereskedő hálózatok felszámolása céljából.
