A papír alapú ügyintézések, kérelemtovábbítások elektronizálása a kormányablakokban, az otthonról, elektronikus úton intézhető ügytípusok körének kibővítése, az állami nyilvántartások közötti elektronikus információáramlás továbbfejlesztése – többek között ezeket a célokat szolgálják a következő évekre tervezett e-közigazgatási fejlesztések, amelyek a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) éves fejlesztési keretében jelentek meg a napokban. Több mint 300 millió forintot különített el a kormányzat e-közigazgatási fejlesztésekre, amelyek a MultiContact Consulting szakértői szerint nagy szerepet játszhatnak a hatékony szolgáltató közigazgatás megteremtésében.
312 milliárd forintot különített el a kormányzat e-közigazgatási fejlesztésekre a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent Közigazgatás- és Köszolgáltatásfejlesztési Operatív Program (KÖFOP) éves fejlesztési keretében. Az éves fejlesztési keretben négy, a területi közigazgatás fejlesztését szolgáló projekt kapott helyet, melyek a kormányhivatalok számára nyújtanak informatikai megoldásokat. Többek között ilyen lehet a kormányablakok úgynevezett „munkafolyamat-támogató rendszerének” fejlesztése, az elektronikus űrlapok kitöltésével és hitelesítésével otthonról intézhető ügytípusok körének kibővítése, az állami nyilvántartások közötti információáramlás továbbfejlesztése, valamint az önkormányzati informatikai rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó ügyintézések egységesítése.
„Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a közigazgatás eljárási és szervezeti folyamatai, velük együtt pedig az ügyintézés is egyszerűbbé és gyorsabbá, hatékonyabbá válhat, amiből mindenekelőtt a közigazgatás ügyfeleinek, az állampolgároknak és a vállalkozásoknak, de a közigazgatás dolgozóinak is jelentős előnye származik” – értékelte a KÖFOP fejlesztési terveit Gulyás Gyula, a MultiContact Consulting Kft. igazgatásszervezés üzletágának vezetője.
Mint arra a MultiContact szakértői rámutattak, miközben a kormányablakok egyre több feladatot, köztük okmányirodai feladatokat látnak el, a szükséges informatikai háttér hiányában az ügyintézők – az „azonnal intézhető”, például okmányügyek kivételével – sok esetben még csak annyit tudnak tenni, hogy tájékoztatást nyújtva segítik az ügyfeleket a papír alapú nyomtatványok, kérelmek kitöltésében, majd a beadványokat továbbítják a kormányhivatal illetékes szakterületének. Ugyanakkor a kormányablakok munkafolyamat-támogató rendszerének fejlesztésével a jövőben a papíralapú kérelmek továbbítása helyett közvetlen, a megfelelő informatikai szakrendszernek történő adattovábbításokra kerülhet sor, ami jelentős mértékben gyorsíthatja az ügyintézést.
A kormányablak-rendszer fejlesztésével emellett tovább bővül majd azoknak az ügytípusoknak a köre, amelyeket otthonról intézhetünk. Például a családtámogatási ellátásokat nem kellene papír alapon, személyes ügyintézés keretében kérelmezniük, hanem a kérelmüket otthonról, elektronikus űrlap kitöltésével és hitelesítésével tudnák közvetlenül beküldeni az ellátási igényt elbíráló hatóságnak. Ha pedig az űrlap kitöltésében elakadnának, akkor akár egy internetes (videochat) hívást is igénybe vehetnek.
A nemzeti adatvagyon részét képező állami nyilvántartások közötti információáramlás továbbfejlesztése szintén az ügyintézések gyorsítását, hatékonyságuk javítását szolgálja. A fejlesztéseknek köszönhetően például a házasságkötéskor a névváltoztatásról értesítést kaphat minden érintett hatóság és a folyamatban lévő ügyekben nem kell külön bejelenteni a névváltozást.
Végezetül az önkormányzati informatika standardizálása a különböző informatikai rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó ügyintézések egységesítését foglalja magában; ennek érdekében az önkormányzatok a legkorszerűbb informatikai eszközöket, köztük felhőbe integrált alkalmazásokat vehetnének igénybe a jövőben.
„Az elmúlt másfél évtized közigazgatási fejlesztéseinek alapkérdése az volt, hogy az ágazati rendszereknek – mint például a munkaügyi, nyugdíj- vagy egészségügyi rendszerek – mi lesz a viszonya a kormányhivatalok feladatellátását támogató fejlesztésekkel. A KÖFOP fejlesztései nem számolják fel az ágazati rendszerek önállóságát, ugyanakkor azokra ráépülő és a kormányhivatalok széleskörű feladatellátását támogató komplex és integrált megoldásokra van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a hatékonyan működő, szolgáltató közigazgatás” – zárta gondolatait Gulyás Gyula, a MultiContact Consulting Kft. igazgatásszervezés üzletágának vezetője.
