Heves tiltakozást váltott ki a német kulturális életben a műtárgyfelügyeleti rendszer tervezett reformja, amely korlátozhatja a műtárgyak külföldi értékesítését. Az egyfajta “kisajátítást” lehetővé tévő reform miatt művészek, illetve örököseik sorra jelentik be, hogy visszaveszik a német múzeumoknak kölcsönadott műveiket.
A kulturális javak védelméről szóló jogszabály tervezett módosítása szerint a közgyűjteményekben kölcsönszerződéssel elhelyezett, 50 ezer eurót meghaladó értékű műtárgyak öt év után védetté válnak, és így szigorú forgalmi korlátozás alá esnek. Az ilyen műtárgyak külföldi értékesítéséről a tulajdonos nem dönthet önállóan, hanem engedélyt kell kérnie egy bizottságtól, amely igen széles körű jogosítványokkal rendelkezik. Például amennyiben a tulajdonos nem ad felvilágosítást a műtárgy eredetéről, a testület akár házkutatást is elrendelhet – ismertette a tervezett leginkább bírált elemeit hírportálján a BR bajor közszolgálati műsorszolgáltató társaság.
A jogszabálytervezet szövege még nem nyilvános, csak a jövő héten terjesztik a kormány elé, de így is nagy felháborodást okozott. Az egyik legismertebb kortárs német képzőművész, a leginkább fejtetőre állított festményeiről ismert Georg Baselitz például bejelentette, hogy visszaveszi a közgyűjteményeknek kölcsönzött alkotásait. A drezdai Albertinumból már ezen a héten elszállítják képeit, a látogatók utoljára csütörtökön láthatják Baselitz festményeit. Max Beckmann (1884-1950) festő unokája ugyancsak közölte, hogy visszakéri a német múzeumoknak kölcsönadott képeket. Lapértesülés szerint hasonló lépést tervez Günther Uecker képzőművész is.
A kortárs német festészet leghíresebb alakja, Gerhard Richter pedig élesen bírálta a kormányzatot. Szerinte a módosítással az állam korlátozza a szabadságot. “Senkinek sincs joga előírni, hogy mit csináljak a képeimmel” – mondta Richter egy szerdai lapinterjúban. Hangsúlyozta, hogy nem hajlandó semmiféle bizottság elé járulni, hogy bemutassa festményeit és megkérdezze, hogy eladhatja-e azokat. “Ezeknek az embereknek többnyire fogalmuk sincs a művészetről” – mondta Gerhard Richter, akinek alkotásaiért a kortárs művészek mezőnyében az egyik legmagasabb árat fizetik a nemzetközi piacon. Művei visszavonásával ugyanakkor Richter megvárja, hogy valóban életbe lép-e a tervezett jogszabály.
A BR beszámolója szerint a műkereskedők körében pánik uralkodott el, a szakma attól tart, hogy az amúgy jó célokat szolgáló, de elhibázott törvény ellehetetleníti a nemzetközi műtárgykereskedelem németországi működését. Több mint 250 galériatulajdonos, gyűjtő és kereskedő nyílt levélben tiltakozott Monika Grütters kulturális államminiszternél, amiért szerintük a tervezett módosítás “agyonszabályozza” a piacot.
Monika Grütters sajtótájékoztatón válaszolt a bírálatokra. Kiemelte, hogy a tervezet még nem készült el, és továbbra is nyitott a szakma javaslataira. A módosítást uniós követelményekkel indokolta, és hangsúlyozta, hogy a védelem alá helyezés nem jelent kisajátítást, és eddig csupán egyetlen kortárs képzőművészeti alkotást soroltak a kulturális örökséghez tartozó, védett javak közé Németországban.
