Nem felelnek meg az európai normáknak, ezért felül kellene vizsgálni azokat az oroszországi törvényeket, amelyek a civilszervezetek működését szabályozzák – közölte Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
A biztos korábbi állásfoglalását egészítette most ki, az elmúlt két évben elfogadott jogi változtatásokat vette górcső alá, és arra volt kíváncsi, milyen hatással volt az eltelt időben az úgynevezett “külföldi ügynök” törvény a civilszférára. Oroszországban 2012 óta “külföldi ügynökként” kell bejegyezni azokat a civilszervezeteket, amelyek külföldről kapnak anyagi támogatást.
A jelenlegi állás szerint az orosz belügyminisztérium legalább hetven olyan civilszervezetet tart nyilván, amelyek a szabályozás hatálya alá esnek, többségüket az elmúlt fél évben jegyezték be. Az orosz bíróságok előtt 189-en kérték, hogy vizsgálják felül külföldi ügynökké nyilvánításukat, 121 esetben a bírák úgy találták, hogy a törvényt helyesen alkalmazták, 28 esetben adtak a bíróságok igazat a civilszervezeteknek.
A szabályozás miatt legalább 20 civilszervezet hagyott már fel részben vagy teljesen tevékenységével.
“Riasztó ez a trend és annak üteme, ahogy a hatóságok külföldi ügynökké nyilvánítják a civilszféra szervezeteit. Ez azonnal és hosszabb távon is káros hatással lehet az orosz civilszervezetekre, amelyek lényeges jogőrző szerepet töltenek be a társadalomban” – foglalt állást Muiznieks.
A lett biztos sajnálattal jegyzi meg, hogy beigazolódtak azzal kapcsolatos aggodalmai, hogy a jogszabállyal vissza lehet és vissza is fognak élni. Az elmúlt két évben elfogadott törvénymódosítások az emberi jogi ombudsman szerint rontottak az egyébként is súlyos helyzeten, amelyet jogbizonytalanság, önkényesség, aránytalan szankcionálási lehetőségek, valamint az ügyészség és a végrehajtó hatalom kezében összpontosuló széles jogkörök jellemeznek. A biztos szerint a civilszervezetek nem rendelkeznek hatékony védelemmel, mert a működésüket alapvetően befolyásoló hatósági döntéseket nem lehet a végrehajtásuk előtt előzetesen bírói felülvizsgálatnak alávetni. Muiznieks úgy látja, hogy a törvényi változások bővítették a hatóságok jogköreit, hogy rendkívüli és előre be nem jelentett razziákat hajthassanak végre, s számos olyan korlátozást vezettek be, melyek a civilszféra kiemelt közérdeket szolgáló tevékenységeit érintik.
“A civilszervezetekre vonatkozó jogszabályok lehetőséget teremtenek a visszaélésre, hogy az emberi jogok védelmezői ellen az elnyomás eszközeként használják őket” – állapítja meg Nils Muiznieks.
A biztos azt kéri az orosz hatóságoktól, hogy sürgősen vizsgálják felül a kérdéses jogszabályokat, a külföldi ügynökökről szóló törvény alkalmazását pedig további módosításig függesszék fel, továbbá ne vezessenek be további korlátozásokat a civilszervezetek munkájára vonatkozólag.
Közleményt adott ki Anne Brasseur, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is azzal kapcsolatban, hogy egy orosz bíróság elutasította egy civilszervezet fellebbezését a külföldi ügynökként való bejegyzés ellen, és a döntés miatt a szervezet meg is szűnhet.
“A Kínzás Elleni Bizottság neves jogvédő szervezet, és a közgyűlés emberi jogi díjának kitüntetettje. Az évek során több száz orosz állampolgárnak segített, hogy jogaiknak érvényt szerezhessenek” – mutatott rá a liberális, luxemburgi politikus, aki szerint a szervezet tevékenysége Oroszországban és külföldön is elismert.
“Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen értékes szervezetet megszűnésre kényszerítsenek” – húzta alá Anne Brasseur.
Az ET közgyűlésének elnöke felidézte: a Velencei Bizottság véleményében azt mondta ki, hogy a törvény megbélyegzi a civilszervezeteket, rontja megítélésüket és jelentősen akadályozza tevékenységüket. Ezért Brasseur is a jogszabály megváltoztatását szorgalmazza, hogy a jogvédő szervezetek szabadon végezhessék a munkájukat Oroszországban.
