Még az idén jogszabály-tervezet előterjesztését várja az Európai Bizottságtól az Európai Parlament (EP) a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében – derül ki abból az állásfoglalásból, amelyet elfogadott az uniós parlament.
A dokumentum szerint a természeti erőforrások termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal lehetne növelni az uniós GDP-t, és kétmillió fenntartható új munkahely jöhetne létre. Ehhez azonban kötelező hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakítására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörő lépésekre is szükség lenne az EP szerint.
Az EP állásfoglalását 394 képviselő támogatta, 197-en ellenezték és 82-en tartózkodtak. A határozat elfogadásának apropóját az Európai Bizottság 2014-ben kiadott, az erőforrások visszanyerésére és újrafelhasználására megoldást kereső, úgynevezett körforgásos gazdaság-csomagja jelentette. Ezzel párhuzamosan a Barroso-bizottság benyújtott egy jogszabálytervezetet a hulladékokra vonatkozóan is, amelyet viszont pár hónappal később az új bizottság visszavont.
Az EP szerint új hulladékmennyiség-csökkentési célok kijelölésével akár 180 ezer munkahely jöhet létre. A határozat arra is kéri a bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokban olyan megállapodások létrejöttét, amelyek alapján az élelmiszer-kiskereskedők az eladatlan termékeket szétoszthatják különböző jótékonysági szervezetek között.
Ezzel kapcsolatban a kereszténydemokrata Hölvényi György arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai polgárok mintegy 90 millió tonna élelmiszert pazarolnak el évente. A politikus emlékeztetett, hogy az ehető és egészséges élelmiszernek sokszor akár a fele is szemetesbe kerül a háztartásokban, boltokban, éttermekben és az élelmiszerellátási lánc más szakaszaiban. Ehhez képest 79 millió uniós állampolgár szegénységben él, és 16 millióan szorulnak jótékonysági szervezetek által kiosztott élelmiszeradományokra.
Hölvényi a Magyar Élelmiszerbankkal együttműködve írásbeli kérdést is tett fel az Európai Bizottságnak arról, hogy milyen lépéseket fog tenni a testület az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Arra is választ vár: milyen pénzügyi forrásokat tervez a bizottság bevonni a kitűzött célok megvalósításába és tervezi-e javasolni, hogy 2016 legyen „Európai Év az Élelmiszerpazarlás Csökkentéséért”.
Az EP azt is szorgalmazza, hogy a bizottság ösztönözze a termékek egész életciklusát figyelembe vevő, környezettudatos terméktervezést, határozza meg a tartósság, javíthatóság és újrafelhasználhatóság kritériumait, és tiltsa be a tervezett elavulást.
“Miután a természeti erőforrások szűkösen állnak rendelkezésünkre, csökkenteni kell felhasználásukat, és függetleníteni kell a gazdaság növekedését felhasználásuktól” – fogalmaz az állásfoglalás, mely szerint jobban kell támaszkodni a megújuló erőforrásokra, és ki kell vezetni a mérgező anyagok használatát.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő közleményében a körforgásos gazdaság kialakítását az egyik legfontosabb középtávú környezetvédelmi feladatnak nevezte.
“Természetesen a tagállamoknak is felelősségük van, hisz itt minden olyan eszközről beszélünk, amelyből ma hulladék keletkezik. Ennek mennyisége viszont nem fenntartható, éppen ezért komplex módon kell ösztönöznünk a környezetbarát tervezést, az újrahasznosítást, végső soron pedig a +nulla hulladék+ állapot elérését”– ismertette álláspontját Szanyi, aki szerint magunk mögött kell hagynunk a jelenlegi lineáris gazdaságot, melyet a termelés és fogyasztás “vedd-csináld-fogyaszd-dobd ki” modellje jellemez.
“Így nem csak erőforrást, azaz pénzt spórolhatunk meg hosszútávon, hanem legalább 2-4 százalékkal csökkenthetjük az üvegházhatású gázok éves kibocsátását. A tagállamoknak el kell kezdeniük közelíteni a körforgásos gazdaság felé, így például ideje, hogy a magyar kormány is rendelkezzen a kérdésre vonatkozó stratégiával” – fogalmazott Szanyi Tibor.
