A jogrendszer részévé váltak a Kúria iránymutatásai, amelyek fontos szerepet játszanak az állampolgárok eligazításában, annak a megállapításában, hogy mi Magyarországon a hatályos jog – jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke kedden Budapesten.
A Kúria félévzáró sajtótájékoztatóján Darák Péter elmondta: mindezt az mutatja, hogy a Kúria honlapján az elmúlt fél évben több mint 760 ezer látogatót regisztráltak, és a legtöbben a Kúria eseti döntéseire voltak kíváncsiak. Elvi bírósági határozatot több mint 70 ezren kerestek a honlapon, jogegységi határozatokra 40 ezres keresést regisztráltak, továbbá a kollégiumi véleményekre is hasonló nagyságrendben kerestek rá.
Kérdésre válaszolva Darák Péter azt mondta, a jogorvoslati rendszert hozzá kell igazítani ahhoz a folyamatosan erősödő kúriai alapálláshoz, hogy alapvető feladata nem a jogorvoslat nyújtása, hanem az, hogy egységes logika és gondolkodásmód érvényesüljön az ítélkezésben.
A Kúria elnöke egy felmérésre hivatkozva közölte, hogy a jogegységi döntéseket majdnem kilencszázszoros arányban idézik bíróságok az ítéleteikben. Több mint hétszáz százalékos az idézettségük a kollégiumi véleményeknek és állásfoglalásoknak.
Véleménye szerint a felmérés alátámasztja azt, hogy a 2012. január 1-jével belépő új eszközök – a joggyakorlat-elemzés, az elvi határozatok, illetve a jogegységi döntések új típusú felfogása – megtalálták a helyüket a jogi iránymutatások rendszerében. Továbbá megfelelően betölti szerepét az egész magyar igazságszolgáltatást és a jogrendszert illetően is – tette hozzá Darák Péter.
Elmondta, megfelelő fórumrendszer esetén az eljárásjogi kodifikációk talán elvezethetnek oda, hogy a Kúria saját maga szabályozhassa a hozzá érkező és az érdemben elbírálható ügyek mennyiségét.
“Ez azért nagyon fontos, mert a Kúria évek óta erejét megfeszítve erőn felül dolgozik hagyományos jogorvoslati bíróságként és párhuzamosan a jogegységi funkciók kiteljesítéséért” – fogalmazott.
Darák Péter azt mondta, hogy a fent említett – a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Intézete által elvégzett – felmérés szerint is alátámasztható az a vélemény: a jövőben hangsúlyosabbá válhat a Kúria jogegységesítő funkciója, és “a jogorvoslati funkció teljesítésére csak abban az esetben kell sort keríteni, ha az alapvetően téves felfogású, téves logikát alkalmazó, téves módszertant követő bírósági ítéletek felülvizsgálatára irányul”.
Közölte, a Kúria 2015 első félévében több ügyet fejezett be, mint ahány érkezett hozzá. A folyamatban levő ügyek száma újra csökkent – fűzte hozzá.
A polgári kollégiumhoz 1148 felülvizsgálati ügy érkezett és 1176-ot zártak le, a büntető kollégium 730 ügyet kapott felülvizsgálatra és majdnem ugyanennyit sikerült lezárni. A közigazgatási ügyszakban 898 ügy érkezett és 946-ot zártak le. A munkaügyi szakágban 377 ügy érkezett és 443-at fejeztek be – mondta el Darák Péter, aki szerint ez azt jelzi: tartják magukat ahhoz a vállalásukhoz, hogy a felülvizsgálati eljárások időtartamát csökkentik.
Kitért arra is, hogy ebben az évben már 14 gyakornok dolgozik a Kúrián, valamint tovább bővült a kúriai főtanácsadók köre, immár 10-en vannak.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese két büntetőjogi témájú jogegységi döntésről számolt be. Az eljárás megismétlésével, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos, június 29-i határozatot ismertetve elmondta, a döntés úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése alaki jogerővel bír, ekként ellene a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be.
Lényege az, hogy a íróság jogerős és törvényes döntése ellen a Kúriánál a legfőbb ügyész benyújthatja a jogorvoslatot a törvényesség érdekében azzal a feltétellel, hogy a támadott döntés egyébként semmifajta más jogorvoslattal nem támadható meg – mondta Kónya István.
Szólt arról, a július elsejei jogegységi határozat a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről kimondta, hogy Magyarországon továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan.
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője beszámolt arról, hogy a hozzájuk érkező ügyek kétharmadát hat hónapon belül, egyharmadát pedig fél és egy év között fejezték be. Közlése szerint az év első félévben “külön kihívást” jelentettek az ügynevezett devizahiteles ügyek.
Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a népszavazási ügyekről szólva azt mondta, hogy a kérdés megfogalmazása az eljárás sikerességének a kulcsa. Ha a kérdés nincs jogilag pontosan megfogalmazva, akkor feltehetően nem jut át a jogorvoslati szűrökön – mutatott rá. Megjegyezte, hogy nagyon sok esetben a költségvetés érintettsége merül fel.
A közigazgatási bíráskodás átalakítása kapcsán az önálló eljárási szabályozás és a jelenleg hiányzó, köztes fellebbezési fórum – a közigazgatási felső bíróság – létrehozásának szükségességéről beszélt.
Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője közölte, a hozzájuk érkező ügyek száma tíz százalékkal nőtt az elmúlt fél évben az azt megelőző év hasonló időszakához képest.
Szólt arról, hogy elszaporodtak azok a tárgyalótermi megnyilvánulások, atrocitások, amelyek azt célozzák a kizárási indítvány révén, hogy az érintett bíró ne tudja az ügyet befejezni. Előfordul, hogy sértegetik, leköpik a bírót – jegyezte meg Székely Ákos.
