Legalább háromévente dönthetnének a részvénytulajdonosok a vállalatvezetői fizetésekről: az ezt tartalmazó jogszabályjavaslatról vitázik a Parlament kedden és szavaz szerdán.
A jogi bizottság képviselői a nagy vállalatokat – például bankokat és biztosítókat – arra is köteleznék, hogy országonként számoljanak be a nekik járó adókedvezményekről, a befizetett adójukról és az általuk kapott állami támogatásról.
A jogi bizottságban szűk többséggel elfogadott jogszabálytervezet célja az átláthatóság növelése, és az, hogy a részvényesek egyszerűbben gyakorolhassák részvényesi jogaikat, így hosszabb távra elkötelezzék magukat egy-egy vállalat mellett.
A Parlament szerdán kétféleképpen dönthet: megszavazza a Parlament első olvasatban megfogalmazott álláspontját, vagy nem zárja le az első olvasatot. Ez utóbbi esetben a Parlament informális tárgyalásokba kezd a Tanáccsal annak érdekében, hogy végül a mindkét intézmény számára elfogadható, kompromisszumos jogszabálytervezet kerüljön a plenáris elé.
Az Európai Bizottság adatai szerint az igazgatók bérezési politikájáról való szavazás vagy jelentés formájában az Unió 13 tagországa enged részvényesi beleszólást a vállalati felsővezetők fizetésébe. Csak 15 tagállamban köztelező nyilvánosságra hozni a bérezési politikát, 11-ben pedig az egyes igazgatók konkrét fizetését. Magyarországon a részvényesek szavaznak a bérezési politikáról, állásfoglalásuk kötelező érvényű.
