A magyar igazságszolgáltatási szervezet kiemelkedő diplomáciai sikere, hogy a Balkáni és Euro-mediterrán Térség Igazságügyi Tanácsainak Hálózata székhelyét és Titkárságát Budapesten rendezi be. Az együttműködés feltételeiről Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az OBT tagja beszélt.
Méltán lehet büszke a hálózat által elért eredményekre.
Szívügyemnek tekintem a témát, nagyon szívesen foglalkozom vele: örülök, hogy az új szervezet bölcsőjénél ott lehettem, és lehetőségem van közreműködni a felépítésében! A budapesti székhely és Titkárság annak a két éves igen intenzív munkának az elismerése, amit legutóbb végeztünk. Az Euro-mediterrán térség szerveződésében ugyanis Magyarország a kezdetektől fogva nem csupán részt vett, hanem aktív szerepet vállalt.
Amelynek mostanra beérnek az eredményei is…
Május végén vettünk részt egy konferencián Albániában, amelyen a korábban már elfogadott alapító okirat „élni kezdett”. Megválasztottuk a szervezet elnökét, Gjin Gjoni ítélőtáblai bírát, az albán tanács tagját. Megválasztottuk az irányító testületet is, amelyben öt tagállam szerepel. Az pedig számomra külön öröm, hogy a leginkább operatív szervezet, az úgynevezett Titkárság Magyarországon lesz. A Titkárság folyamatosan működik majd az éves közgyűlést készíti elő, valamint az elnökkel együttműködésben részt vesz a napi irányítási feladatokban is. Nagy kihívás az OBH és az OBT számára, de örömmel vállaljuk!
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az OBT tagja
Honnan lehet majd tájékozódni a Hálózat munkájáról?
Teljesen új arculatú internetes honlapot alakítunk ki, amely napi rendszerességgel ad majd hírt a Hálózat működéséről. Ehhez ki kell alakítanunk egy olyan adatbázist is, amely a tagállamok testületi elérhetőségét és igazságügyi szolgáltatásának bemutatását tartalmazza. Ezt követően az albán közgyűlésen elhangzott előadásokat is közzé tesszük, ugyanis ezek a szakmai anyagok teszik majd összehasonlíthatóvá a különféle gyakorlatokat. Magyar javaslatra az egyes szakterületek összehasonlítható adatbázisát kérdőíves formában gyűjtjük össze, hiszen a problémák legjobban úgy határozhatók meg, ha valamennyi tag ugyanolyan megközelítésben adja meg a válaszait.
Tudna konkrét példát mondani?
Mivel több esetben is felmerült az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének kérdése a működési feltételek, a pénzügyi támogatás szempontjából, ezért világosan megfogalmazható például, hogy a fejezeti költségvetést ki határozza meg, és ki hagyja jóvá? Módosíthat-e azon a kormány, vagy közvetlenül kell a parlament elé terjeszteni? Lehet-e alacsonyabb az adott hivatásrend költségvetési támogatása, mint a korábbi esztendőben?
Hogyan zajlik majd a gyakorlati munka?
Az elektronikus kommunikációt preferálva minden tagállamban ki szeretnénk jelölni olyan kapcsolattartókat, illetve felelősöket, akik egymással rendszeresen egyeztetve szervezik a munkát. Gjin Gjoni július elején érkezik Magyarországra, akkor az aktuális teendőkről személyesen is egyeztethetünk majd.
Döntöttek Koszovó tagfelvételi kérelméről is. Terveznek további tagfelvételt?
A Hálózatba több tagállam – Spanyolország, Horvátország, Szerbia, Szlovénia – is kapott meghívást, azok, akik korábban is nyitottan, érdeklődéssel figyelték a megalakulást. Konkrét tagfelvételre a jövő júniusi római közgyűlésen kerülhet sor.
Milyen fő témák mentén látnak munkához?
A közgyűlés meghatározta az idei fő munkacsoporti témaköröket, mint a tanácsok függetlensége, az igazságszolgáltatás integritásának biztosítása, illetve a bírósági sajtókapcsolatok. E három témakörben készülnek majd el az úgynevezett előkészítő anyagok. Hangsúlyoznom kell ugyanakkor. hogy a tagországok igazságszolgáltatási rendszerei nagyon eltérőek, ezért különösen fontos, hogy egy-egy kiemelt témát mélységében merítsünk ki úgy, hogy abból valamennyien profitálni tudjunk. Számos esetben tapasztaltuk egyébként, hogy magyar példát vettek át a külföldi kollégák: a szabálysértési ügyintézés kiszervezése a bírói feladatkörből, vagy az alapítványok és egyesületek ügyintézése komoly érdeklődést és elismerést váltott ki nemzetközi szinten is.
Köthető ez az elismertség a nemrég megjelent európai igazságügyi eredménytáblához?
Úgy gondolom, hogy igen. Az európai igazságügyi eredménytáblát minden tagország jól ismeri és figyelemmel kíséri. Ha összehasonlítjuk az elmúlt három évet, akkor megállapíthatjuk, hogy az eredménytáblán előreléptünk, és a magyar igazságszolgáltatás a felső harmadban mozog. Különösen a pertartamok szempontjából léptünk előre, ami az egyik leglényegesebb kérdés.
Kapcsolódó beszélgetés:
