A Kormány kezdeményezésére a 2015. június 22-23-i rendkívüli ülés napirendjére került az MVH eljárási törvény (2007. évi XVII. törvény módosítása a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről) módosításáról szóló javaslat. A módosító javaslatot az Országgyűlés elfogadta és június 28-án megküldte a köztársasági elnöknek aláírásra.
Az új szabályok értelmében jelentősen egyszerűsödnek a földhasználati jogosultság igazolására vonatkozó rendelkezések a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárás során – tájékoztatott a KCG Partners Ügyvédi Társulás.
A hatályos rendelkezések értelmében a földhasználat jogszerűségét a földhasználati lap, a családi gazdaság alapításáról szóló megállapodás, vagy a haszonbérleti szerződés igazolja, illetve ezeken túl a közös tulajdonban álló, termelési integráció megvalósítása érdekében megkötött alhaszonbérlettel vagy önkéntes cserével érintett földrészletek esetében, vagy akinek az adott földterületre fennálló használata a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, más használatot igazoló okirat.
A törvényjavaslat célja a fenti – a gyakorlatban sok nehézséget okozó – szabályozás enyhítése, a gyakorlati nehézségek feloldása és a felmerült tapasztalatok alapján a szükséges módosítások átvezetése. A hatályos MVH eljárási törvényben felsorolt igazolási módok közül ugyanis hiányzik számos olyan okirat, amely a földforgalmi törvény szerint a használati jogosultság átengedésének jogcímét jelenti.
A módosító rendelkezések hatályba lépésével tehát a jelenleg megengedettnél több módon igazolható lesz a földhasználati jogosultság. A javaslat alapján a földhasználóként, családi gazdálkodóként a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan bejegyzett gazdálkodó is jogszerű földhasználónak minősül majd. A haszonbérleti szerződés mellett pedig felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, alhaszonbérleti, valamint a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítására szóló szerződéssel is igazolható a földhasználat.
További újdonság, hogy az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként, vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy Ptk. szerinti használat jogának jogosultjaként bejegyzett személy is jogszerű földhasználónak minősül a jövőben.
Egyszerűsítést hoz a javaslat az osztatlan közös tulajdonban álló földterületek esetében is, ahol a tulajdoni hányadot meghaladó mértékű területen gazdálkodnak. Ha a tulajdoni hányadot meghaladó mértékű terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással, valamint a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja, abban az esetben jogszerű földhasználónak minősül. Tehát az elérhetetlen tulajdonostársak már nem lehetetlenítik el a többi tulajdonos jogszerű földhasználatának bejelentését, komoly egyszerűsítést hozva a nagyszámú tulajdonossal bíró osztatlan közös tulajdonban álló területek tekintetében.
A javaslat nyomán a fentiekhez hasonló egyszerűsítést hoz az új szabályozás az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személyek esetében is. Ugyanis, ha a gazdálkodó a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással, valamint a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja, ugyanúgy jogszerű földhasználónak minősül.
“A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, azonban további jó hír az érintettek számára, hogy az új rendelkezéseket már a 2015. évben beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni kell majd” – mondta el Hajnal Márton, a KCG Partners ügyvédje.
