Az Alapjogokért Központ szerint több lehetőség is nyílik Magyarország számára a dublini rendelet egyes rendelkezéseinek felfüggesztése vagy az abban foglalt kivételes lehetőségek alkalmazása során, és egyik sem lenne példa nélküli az unióban.
A központ elemzésében közölte: Magyarország arról tájékoztatta a tagállamokat és az unió szerveit, hogy – éppen a közösségi jogra hivatkozva – részben felfüggeszti a migránsok visszafogadását. A kormány álláspontja az, hogy ezt jogszerűen megteheti, más értelmezések szerint a lépés sértheti az uniós jogot. Ezt a jogvitát egyedül az Európai Unió Bírósága döntheti el, de mire odáig jut az ügy, akár évek is eltelhetnek – állapították meg.
A rendelet alapján ugyanakkor Magyarország jogszerűen dönthet úgy is, hogy az úgynevezett válságkezelési mechanizmus keretében meghoz minden ahhoz szükséges megfelelő intézkedést, hogy kezelni lehessen a menekültügyi rendszerre nehezedő különlegesen nagy nyomást. Az a bejelentés, hogy a kormány konzultációt kezdeményezett az unió illetékes szerveivel, arra utalhat, hogy Magyarország a mechanizmus keretein belül megelőző cselekvési tervet fog kidolgozni. Ezen általános jellegű intézkedés mellett pedig az egyes visszaküldött menekültek esetében arra is van lehetőség, hogy Magyarország az egyedi esetekben jogszerűen megtagadja az át- vagy visszavételt, ha nem bizonyítható a felelőssége.
Az uniós rendeletek a közösségi jog olyan másodlagos forrásai, amelyek átültetés nélkül is érvényesek és hatályosak a tagállamok szintjén. Magyarország azonban egy elsődleges jogforrásra, az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésre hivatkozással arra kért 14 tagállamot, hogy “átmenetileg ne küldjenek több menekültet hazánkba” – írta az Alapjogokért Központ. Hozzátették: egyes értelmezések szerint ez az aktus megsérti a hatályos uniós jogot, azonban a kérdésben csak az Európai Unió Bírósága hivatott dönteni. Az viszont megjegyzendő: korántsem lenne példa nélküli eset, hogy egy tagállam megszegi az uniós jogot. Ilyen esetben az Európai Bizottság úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indít, majd ha ennek keretei között sem sikerül rendezni a kérdést, akkor a jogvitát az Európai Unió Bírósága dönti el. Jelenleg is több száz hasonló eljárás zajlik, melyekben az unió valamennyi tagállama érintett.
Magyarországnak azonban a hatályos közösségi jogi szabályok betartása mellett is van lehetősége arra, hogy ne alkalmazza az úgynevezett dublini elveket – állapította meg az Alapjogokért Központ.
Határzár – KKM: Nincs szó a dublini rendelet felfüggesztéséről
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este valóban tárgyalt telefonon Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel a dublini rendelettel kapcsolatban, a magyar miniszter tájékoztatta osztrák kollégáját, hogy semmilyen európai uniós jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdán.
Mint írták, a beszélgetés alkalmával Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Magyarországra az idén eddig 61 ezer illegális bevándorló érkezett, ellátásuk komoly technikai nehézségeket jelent, ezért a magyar miniszter türelmet kért Ausztriától.
Ezenkívül a két tárcavezető beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a nyugat-balkáni migrációs útvonalra.
Szijjártó Péter és Sebastian Kurz egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalat súlyának megfelelően kell kezelni – áll a tárca közleményében.
Az APA hírügynökség szerda reggel azt közölte: Sebastian Kurz elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország felfüggeszti az úgynevezett dublini rendelet végrehajtását, vagyis a migránsok visszafogadását más uniós országokból. Az osztrák diplomácia vezetője kedd este telefonon folytatott megbeszélést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A bécsi külügyminisztérium tájékoztatása szerint Sebastian Kurz beszélgetőpartnerét arra figyelmeztetette: Magyarország eljárása “negatív következményekkel” járhat.
