Az építési vállalkozók is egyszerűbben adhatnak majd ajánlatot az új közbeszerzési törvény szerint. A parlament előtt lévő új közbeszerzési törvény például a nyilatkozati elvet követi, így a szükséges igazolásokat csak a nyertes vállalkozónak kell majd – utólag – becsatolniuk – mondta Homolya Róbert, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kibővített elnökségi ülésén Budapesten.
A nyilatkozati elv miatt egy ajánlatot fele annyi idő alatt lehet majd elkészíteni, mint jelenleg. A közhiteles nyilvántartásokban szereplő tényeket a nyertesnek sem kell igazolnia, azt az ajánlatkérő maga hívja le az adatbázisokból – tette hozzá a miniszteri biztos.
A törvényt az őszi ülésszakon fogadja el majd a parlament és az november 1-jén lép hatályba, a tervek szerint. Amennyiben ez a határidő nem tartható, a jövő év első napjától feltétlenül alkalmazni kell – mondta a miniszteri biztos, aki kitért a pénzügyi-műszaki alkalmasság új követelményére is.
A törvényjavaslat a kért műszaki mennyiség 75 százalékában határozza meg a referenciát, így ha a felhívásban egy 10 ezer négyzetméteres kórház megépítése szerepel, akkor elég ha az ajánlattevőnek van egy 7500 négyzetméteres épületről referenciája, az sem baj, ha az nem kórház, hanem például lakópark. Ez utóbbit műszaki egyenértékűségnek nevezi a törvényjavaslat.
Homolya Róbert kitért a hozzáadott érték alapú értékelésre is. Jelenleg a közbeszerzések 90 százalékában az ár alapján dől el a verseny. A törvényjavaslat – az átvett uniós irányelv szerint – azt az elvet pártolja, amely az épület életciklusa alatti költség alapján hasonlítja össze az ajánlatokat. Vagyis egy drágább, de utána olcsóbban üzemeltethető épület nagyobb eséllyel nyerhet, mint egy olcsóbb, de drágábban üzemeltethető.
Az ismertető után Koji László ÉVOSZ-elnök elmondta, hogy az új közbeszerzési törvényjavaslathoz 23 javaslatot tett a szakmai szervezet, ezek be is kerültek a szövegbe.
A vitában elhangzott gyakorlati problémaként, hogy az ajánlatkérők olyan szerződést csatolnak a dokumentációhoz, amely egyoldalú előnyöket biztosít számukra. Ezekben az esetekben a vállalkozók szerint az új törvénynek lehetőséget kellene adnia a szerződési feltételek korrigálására.
