Két héttel az európai migrációs stratégia előterjesztése után a Bizottság a tegnapi napon elfogadja a migráció hatékonyabb kezelésére irányuló átfogó megközelítésről szóló első javaslatokat. Az Alapjogokért Központ legfrissebb jelentésében megállapította: az Európai Bizottság legutóbbi menekültügyi javaslata alapján tovább nőne Magyarország terhe.
A Földközi-tengeren bekövetkezett múlt havi szörnyű halálos kimenetelű balesetek után az európai vezetők határozottan kötelezettséget vállaltak a közös migrációs kihívások kezelése során kialakítandó tagállamok közötti szolidaritás iránt. A Bizottság javaslataival tettekre váltja a vállalásokat, közvetlen és hosszú távú intézkedéseket irányoz elő az Európa előtt álló migrációs kihívások orvoslására.
Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A Bizottság tettekre váltja a vállalásokat. A szolidaritás felelősségvállalással jár együtt. Javaslatainkban ezért egyaránt szigorúan elvárjuk a menekültügyi szabályok helyes alkalmazását és azt, hogy a tagállamok mindent megtegyenek a visszaélések megelőzésére. A rászorulóknak Európában menedékre kell találniuk. Ugyanakkor haladéktalanul meg kell találni és vissza kell küldeni a hazájukba azokat, akik nem tarthatnak indokoltan igényt menedékre. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a társadalom azonosulni tudjon a migrációs politikákkal.”
Federica Mogherini főképviselő/alelnök úgy vélte: „Két héttel a stratégia elfogadása után ma konkrét végrehajtási javaslatokkal állunk elő, amelyek mindegyikének fő célja: a gyors életmentés és a rászorulók uniós védelmének biztosítása, legyen szó akár a tengeren hánykolódó, akár az EU-ban vagy harmadik országokban tartózkodó személyekről. Ennek érdekében megerősítjük a származási és tranzitországokkal, valamint a menekülteket befogadó országokkal fenntartott együttműködésünket – nemcsak a menekültügyi és migrációs kapacitások fenntartásának támogatása céljából, hanem azért is, hogy gyökereiben orvosoljuk a tömeges menekülés és migráció okait: a szegénységet, a háborúkat, az üldöztetést, az emberi jogok megsértését és a természeti katasztrófákat. Tegnap az új fenntartható fejlesztési céljaink megvitatása során vitára bocsátottam ezeket a célkitűzéseket a fejlesztési miniszterek előtt, és a tervezett átfogó lépésekről újfent eszmét cseréltem Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „A Bizottság bebizonyította, hogy képes a migráció hatékonyabb igazgatása érdekében gyorsan és eltökélten cselekedni. Az áthelyezési és az át- és letelepítési program, valamint a Triton és a Poszeidón művelet megerősítése és a csempészek elleni küzdelemről szóló cselekvési terv a legsürgetőbb kihívásainkra jelentenek választ. Ezzel egyidejűleg nyilvános konzultációt hirdetünk a kékkártya-irányelv felülvizsgálatáról is, amely remélhetőleg értékes információkkal lát el bennünket ahhoz, hogy ezt az eszközt valódi uniós „névjegykártyává” változtassuk a tehetségek és készségek utáni globális versenyben.”
Az Európai Bizottság a tegnapi napon több konkrét intézkedést terjeszt elő a jelenlegi migrációs kihívások nyomán:
- Áthelyezés: Olaszországot és Görögországot támogató szükséghelyzeti reagálási mechanizmus: Az Európai Bizottság javaslatot tesz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése szerinti szükséghelyzeti reagálási mechanizmus alkalmazására. E rendelkezés alapján – amelynek aktiválására első ízben kerül sor – szükséghelyzeti áthelyezési program indul Olaszország és Görögország támogatására. A program azokra a nemzetközi védelemre szoruló szíriai és eritreai állampolgárokra fog kiterjedni, akik 2015. április 15. óta érkeztek vagy a mechanizmus elindítása után fognak megérkezni Olaszországba vagy Görögországba. A következő két évben egy elosztási kulcs alapján (lásd az 1. és 2. mellékletet) összesen 40 000 személyt kell áthelyezni Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba – ez a 2014-ben ezen országokba belépett, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló összes menedékkérő mintegy 40%-ának felel meg. Ha a jövőben valamely más tagállam – például Málta – is a migránsok hirtelen beáramlásával szembesülne, a Bizottság kész lesz ugyanezt megtenni. A tagállamok a területükre áthelyezett minden egyes személy után 6 000 euróban részesülnek.
- Át- és letelepítés: A Bizottság ajánlást fogadott el, amelyben két év alatt egy elosztási kulcs (lásd a 3. mellékletet) alapján 20 000, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló EU-n kívüli állampolgár át- és letelepítésére kéri fel a tagállamokat. A programban részt vevő tagállamok pénzügyi támogatásra jogosultak – erre az EU 2015-ben és 2016-ban 50 millió eurót különít el.
- A migránsok csempészete elleni uniós cselekvési terv: A 2015-2020 közötti időszakra szóló terv konkrét lépéseket irányoz elő a migránsok csempészetének megelőzésére és az ellene való küzdelemre. Ilyen a gyanús hajók jegyzékbe vétele, a pénzintézetekkel való együttműködés megerősítését és az azokkal való információcserét szolgáló külön fórumok, valamint az internetes szolgáltatókkal és a szociális médiával való együttműködés annak érdekében, hogy rövid idő alatt felderítsék és töröljék a csempésztevékenységeket reklámozó internetes tartalmakat.
- Ujjnyomat-azonosítási iránymutatás: A közös uniós menekültügyi rendszer hatékony működéséhez érkezéskor szisztematikusan ujjnyomatot kell venni a migránsoktól. A bizottsági szolgálatok iránymutatást tettek közzé a tagállamok számára, amelyben ismertetik a nemzetközi védelem céljából újonnan érkező kérelmezők ujjnyomat-azonosítására vonatkozó bevált gyakorlatokat. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a Frontex és az Europol különleges munkacsoportjai a helyszínen fognak dolgozni az érkező migránsok gyors azonosításán, nyilvántartásba vételén és ujjnyomat-azonosításán, valamint a védelemre szorulók körének felmérésén.
- A kékkártya-irányelv jövőjéről szóló nyilvános konzultáció: A Bizottság fejleszteni kívánja a meglévő uniós kékkártya-rendszert, amely a magasan képzett munkavállalók EU-ba áramlását könnyítené meg, és amelynek kihasználtsága jelenleg elenyésző. A nyilvános konzultáció során kikéri az érdekeltek (a migránsok, a munkáltatók, a kormányszervezetek, a szakszervezetek, a nem kormányzati szervezetek, a munkaközvetítő ügynökségek stb.) véleményét az uniós kékkártyáról és arról, hogyan lehetne az rendszert javítani.
A Bizottság ezenkívül nyomon követi a Triton művelet új műveleti tervét. A megerősített közös Triton műveletre irányuló új műveleti terv új számokat irányoz elő az eszközállományra vonatkozóan: 10 tengeri, 33 szárazföldi és 8 légi eszközzel, valamint 121 humánerőforrással számol. A műveleti terv emellett déli irányban kiterjeszti a Triton földrajzi területét a máltai felkutatási és mentési övezet határáig, így lefedve a korábbi olasz Mare Nostrum művelet területét.
Háttér
Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki kampánya során 2014. április 23-án Máltán ötpontos bevándorlási tervet terjesztett elő, amelyben az uniós migrációs politika terén a szolidaritás megerősítésére hívta fel a figyelmet.
Hivatalba lépése után, az Európai Bizottság elnökeként Jean-Claude Juncker külön migrációs biztost bízott meg azzal, hogy Timmermans első alelnökkel összehangoltan dolgozzon a Bizottság Európai Parlament általi megválasztásának alapjául szolgáló politikai program, a politikai iránymutatás 10 prioritásának egyikét képező új migrációs politika kialakításán.
A tagállamok az Európai Bizottság javaslata alapján a 2015. április 23-i európai tanácsi nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget aziránt, hogy gyors lépéseket tesznek az életek megmentésére, és felgyorsítják az uniós migrációs intézkedéseket. Az Európai Parlament néhány nappal később állásfoglalást adott ki.
Az Európai Bizottság 2015. május 13-án Európai migrációs stratégiát terjesztett elő, amelynek átfogó megközelítése minden szempontból javítani kívánja a migráció kezelését.
Alapjogokért Központ: A Európai Bizottság javaslata továbbnöveli Magyarország menekültterheit
Az Alapjogokért Központ legfrissebb jelentésében megállapította: az Európai Bizottság legutóbbi menekültügyi javaslata alapján tovább nőne Magyarország terhe.
A központ felidézte, hogy már két héttel ezelőtti elemzésükben is cáfolták, Magyarországnak mindösszesen 307 nemzetközi védelemre szorulót kellene befogadnia az Európai Bizottság tervei alapján. Mint kifejtették: az akkor nyilvánosságra hozott áthelyezési, illetve áttelepítési mechanizmus és a 2014-es adatok alapján a központ jelezte, a Magyarország által jóformán kötelezően befogadandó menekültügyi kérelmezők száma valójában a jelenlegi többszörösére nőhet.
A Bizottság a konkrétabban kibontó szerdai javaslata szerint csak az áthelyezési mechanizmus alapján és csak Olaszországból, valamint Görögországból Magyarországnak összesen 827 nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőt kellene átvennie, ami nyilvánvalóan több, mint a 2014-ben Magyarország által befogadott 500-as létszám. Ehhez adódna még hozzá az a hivatalosan 307 – valójában jóval több – személy, akiket a Bizottság az áttelepítési mechanizmus alapján “osztana ki” Magyarországra -írták.
A korábbi tervekkel ellentétben ráadásul a Bizottság megemelte a Magyarországra az áthelyezési mechanizmus alapján jutó “elosztási kulcsot”: míg az a két héttel ezelőtti javaslatban “csak” 1,79 százalék volt, addig az Olaszországból és Görögországból “elosztandó” 40 ezer nemzetközi védelemre szorulónak már 2,07 százalékát (827 személyt) kellene átvennie Magyarországnak – emelték ki.
Ráadásul tavaly az Európai Unióba érkező kérelmezők közül 185 ezren kaptak valamilyen menekültstátuszt. Ha a most “csak” az Olaszországba és Görögországba érkezőkre kalkulált, magasabb magyar kvótákat kivetítik a 2014-es adatokra, az azt jelentené, hogy Magyarországnak tavaly csaknem 4 ezer menekültet kellett volna befogadnia – írta a központ, hozzáfűzve, hogy ráadásul az Európai Unió területére érkező, nemzetközi védelemre szorulók száma az elkövetkezendő években nagy valószínűséggel továbbra is nőni fog.
A központ úgy véli, a Bizottság mostani, csak két országra vonatkozó vészhelyzeti mechanizmusát “jó eséllyel” ki kell majd terjeszteni még több EU-s tagállamra is. Így Magyarország részaránya – így a befogadandó menekültek száma is – csak nőhet a közeljövőben, ha az Európai Bizottság “jelenleg még jogi kötőerővel” nem rendelkező terve megvalósulna – fejtette ki elemzésében a központ.
Az Európai Bizottság konkrét javaslatoka szerint Magyarország Olaszországból 496, Görögországból 331 embert lenne köteles befogadni az úgynevezett áthelyezés keretében, ezenkívül a kívülről az unióba történő áttelepítés során 307 menekült érkezhetne az országba a következő két évben.
