A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló, még 2001-ben hozott törvény módosításának alapvető célja, hogy a bank közvetlen és közvetett tulajdonszerzése a jelenleginél rugalmasabb döntéshozatali formában, de a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott keretek között történhessen – indokolja a módosítást a törvényjavaslatot a parlamentnek benyújtó Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A törvényjavaslat szerint az MFB a jövőben, a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési tevékenységet is alaptevékenységeként végzi. A tulajdonosi joggyakorlást pedig nemcsak az MFB törvény, hanem az állami vagyonról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet is megalapozhatja.
A módosítás egy hosszú listát tartalmaz arról, hogy milyen cégekben szerezhet tulajdont az MFB. A lista élén állnak a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatók és elszámolóházak.
Ezeken kívül a kormányrendeletben meghatározott, 1990. január 1. napját követően – részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve – állami, önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben és ezek jogutódjaiban szerezhet tulajdont az MFB.
Szerepel még a listán a közműszolgáltató, az ingatlanforgalmazó és az ingatlankezelő is. A bank legfeljebb 6 évre, pénzügyi szolgáltatótól – veszteségmérséklési céllal – vásárolhat eszközöket. Emellett fejlesztési tőkefinanszírozás céljából korlátolt felelősségű- vagy részvénytársasági tulajdonrészt vásárolhat. A bank felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter döntése alapján pedig bármilyen gazdálkodó szervezetben szerezhet vagy tarthat fenn – közvetlenül vagy közvetve – tulajdoni részesedést.
