Az első világháborús magyar katonáknak sem állíthatnak majd emlékművet a Vajdaságban azt követően, hogy megszületik a szoborállítást szabályozó törvény Szerbiában, az új jogszabály szerint ugyanis a jövőben nem lehet másokat sértő emlékművet állítani – számolt be kedden a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.
Az újság szerint az új jogszabállyal megelőzhető lesz, hogy “vallási vagy nemzeti érzelmeket, történelmi tényeket vagy a közerkölcsöt sértő, fasiszta, soviniszta vagy szeparatista eszméket hirdető” emlékműveket állíthassanak a nyugat-balkáni országban.
A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi magánszemélyek, egyesületek és önkormányzatok számára is, hogy bárkinek szobrot állítsanak, függetlenül attól, hogy hősről vagy gonosztevőről van-e szó – írta a Vecernje Novosti.
Az emlékműállítást a szerbiai munkaügyi minisztérium felügyeli a jövőben. Dragan Popovic, az illetékes tárca munkatársa szerint az új jogszabály lehetővé teszi, hogy elvessék például azokat a Németországból érkező kéréseket, amelyek német katonák számára létesítendő emlékművekre vonatkoznak. Popovic szerint Berlin azzal indokolja a kérést, hogy csak az SS és a Gestapo követett el gaztetteket Szerbiában, a többi katona nem, miközben az archívumok tanúsága szerint a Wehrmacht katonái is követtek el ilyeneket. “Hasonló a helyzet az Osztrák-Magyar Monarchia katonáival is” – jelentette ki Popovic.
Szerbiában 2011-ben nagy port vert fel, hogy a vajdasági Adán emlékművet állítottak Damjanich János magyar honvédtábornoknak. A szerbek felróják neki, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok oldalán harcolt a szerbekkel szemben.
A vajdasági Csúrogon ismeretlenek minden évben megrongálták a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére állított emlékművet mindaddig, amíg 2013-ban Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen fejet nem hajtott az ártatlan magyar és szerb áldozatok előtt a megbékélés jegyében.
A tervezett új jogszabály értelmében szoborállítás előtt pontosan le kell majd írni, hogy kinek állítják azt, melyik történelmi korról van szó, valamint az emlékmű pontos kinézetét és az azon szereplő feliratot is csatolni kell a minisztérium számára. Szerbiának eddig nem volt erre vonatkozó törvénye, eddig 40 évvel ezelőtti, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság idején hozott előírások szerint jártak el az illetékesek – magyarázta a Vecernje Novostinak Popovic.
Aki megsérti a törvényt, az 100-150 ezer dináros (254-381 ezer forint) bírsággal sújtható, míg ha önkormányzat vagy intézmény vét a jogszabály ellen, 1-2 millió dináros (2,54-5,08 millió forint) büntetést lesz kénytelen fizetni.
