A Fővárosi Ítélőtábla magas színvonalon, minden elvárásnak megfelelve végezte 2014-ben a munkáját, a Kúria mint felsőbb bíróság szemszögéből nézve – mondta a Darák Péter, a Kúria elnöke a Fővárosi Ítélőtábla összbírói értekezletén Budapesten.
A Kúria elnöke gratulált a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi teljesítményéhez. (A táblák döntései elleni rendes és rendkívüli jogorvoslatokat a Kúria bírálja el.)
Lukács Zsuzsanna, a tábla elnöke a tavalyi évről szóló beszámolójában kiemelte: a Fővárosi Ítélőtábla munkaterhei tartalmilag és mennyiségileg is kiemelkedőek. Az öt ítélőtábla összes ügyének több mint fele a fővárosban van, továbbá a nagy súlyú, nehéz megítélésű ügyek is itt összpontosulnak.
A Fővárosi Ítélőtábla munkaterheire jellemző, hogy bírái esetenként hétvégén és az éjszaka is a bíróságon dolgoznak – tette hozzá.
A szakmai munkáról szólva kitért arra, hogy polgári ügyszakban a Kúrián rendkívüli jogorvoslattal támadott fővárosi ítélőtáblai 272 jogerős döntés közül 40 ügyben volt eredményes a jogorvoslat, büntető ügyszakban pedig egy ilyen sem akadt.
Tavaly több mint 1300 soron kívüli ügy volt, jelentős részük polgári per. A táblaelnök megjegyezte, hogy ebben szerepet játszanak a Fővárosi Törvényszéken elhúzódó, öt éven túli elsőfokú ügyek, amelyek másodfokon már eleve soron kívüliként érkeznek a táblára.
Az érkező ügyek számának évek óta tartó emelkedése tavaly némileg megtorpant, főként adminisztratív okokból, de közben új hatásköröket is kapott az ítélőtábla: nagy jelentőségű devizahiteles és önkormányzati választási ügyeket kellett elbírálniuk – mondta Lukács Zsuzsanna.
Tavaly az érkezési számot meghaladó befejezéseknek köszönhetően csökkent a folyamatban lévő ügyek száma a táblán, a peres ügyeknél ez a csökkenés 2013-hoz képest több mint 23 százalék volt.
A polgári perek 90 százalékát egy éven, 45 százalékát fél éven belül fejezik be – a gazdasági perekben még ennél is kedvezőbb az arány -, büntető ügyszakban a perek 84 százaléka fejeződik be egy éven, 28 százaléka fél éven belül.
A jogszabályváltozások nagy kihívás elé állítják a jogalkalmazókat. Korábban a büntető törvénykönyv, tavaly a polgári törvénykönyv és számos, a nagy kódexekhez kapcsolódó jogszabály változott, de többször módosult tavaly a büntető és a polgári perrendtartás is.
Az ítélőtábla elnöke szerint a perek további gyorsítása a legfontosabb, ehhez azonban létszámfejlesztés szükséges. A tábla engedélyezett bírói létszáma 82 fő, az ügyérkezés tavaly polgári ügyszakban meghaladta a 7 ezret, ebből peres ügy 2500 volt, büntető ügyszakban több mint 2 ezer ügy érkezett, ebből 548 peres ügy.
Lukács Zsuzsanna szerint polgári területen további négy tanácselnöki, nyolc bírói és tíz igazságügyi alkalmazotti státuszra, a büntető területen pedig további két tanácselnöki, egy bírói és öt igazságügyi alkalmazotti státuszra van szükség.
A tábla fegyelmi helyzetére jellemző, hogy a 2003-as létrejötte óta eltelt 12 év alatt bírái ellen egyetlen fegyelmi eljárás sem indult, és nem azért, mert laza lenne az ellenőrzés – jegyezte meg az elnök.
Hozzátette: eddig még soha nem ígérhette, hogy a következő év könnyebb lesz, és most sem teheti, hiszen várhatóan újabb hatásköröket kap a tábla.
Gyarmathy Judit, az Országos Birsági Hivatal elnökhelyettese hozzászólásában kiemelte, hogy az ítélőtábla hihetetlen munkát végzett tavaly, de a magánszemélyek és pénzintézetek közötti – jelenleg felfüggesztett – több mint tízezer per újraindulásával újabb jelentős ügyteherre lehet számítani.
Lukács Zsuzsanna az összbírói értekezleten egyik hozzászólásában arra is felhívta a figyelmet: fontos, hogy a bírák őrizzék belülről jövő függetlenségüket, ne adjanak lehetőséget arra, hogy bürokratikus, hivatalnoki szemléletet erőltessenek rájuk.
Lukács Zsuzsanna második táblaelnöki ciklusa utolsó évét tölti, a tábla élén áll annak 2003-as létrejötte óta.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke – helyettese útján – okirattal köszönte meg Lukács Zsuzsanna elnöknek az elmúlt évi eredményes munkát.
