Az Európai Bizottság ismertette az európai migrációs stratégiát, amely amellett, hogy körvonalazza a földközi-tengeri térségben uralkodó válsághelyzetre reagáló azonnali intézkedéseket, azokat a lépéseket is ismerteti, amelyeket a következő években a migrációkezelés javítására a migráció valamennyi vonatkozásában tenni kell.
A Földközi-tengernek életük kockáztatása árán is nekivágó migránsok ezreinek kétségbeejtő helyzete sokkolta a közvéleményt, és egyértelművé tette, hogy egyedül egyetlen tagállam sem képes a hatalmas migrációs nyomás kezelésére – és ez nem is várható el. Az említett stratégia célja a bel- és külpolitikai intézkedésekből álló európai válasz meghatározása, amely a lehető legátfogóbban támaszkodik az uniós ügynökségekre és eszközökre, illetve együttműködik az összes szereplővel: a tagállamokkal, az uniós intézményekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalommal, a helyi hatóságokkal és a harmadik országokkal.
Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A Földközi-tengeren történt tragikus halálesetek egész Európát sokkolták. Az uniós polgárok elvárják, hogy a tagállamok és az európai intézmények cselekedjenek a hasonló tragédiák megakadályozása érdekében. Az Európai Tanács egyértelműen kijelentette, hogy európai megoldásokra van szükség, amelyek a belső szolidaritásra és arra a felismerésre épülnek, hogy közös felelősséget kell vállalnunk a hatékony migrációs politika megteremtéséért. Ezért a Bizottság egy olyan stratégiára tesz javaslatot, amely tükrözi közös értékeinket és reagál a polgároknak egyrészt az elfogadhatatlan emberi szenvedés, másrészt a közös menekültügyi szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt érzett aggodalmára. Az általunk javasolt intézkedések hozzájárulnak majd a migráció jobb kezeléséhez, választ adva az európai polgárok jogos elvárásaira.”
Federica Mogherini főképviselő/alelnök úgy vélte:
„Ezzel az ambiciózus stratégiával az Európai Unió bizonyította, hogy kész enyhíteni azok szenvedésén, akik a háború, az üldöztetés és a szegénység elől menekülnek. A migráció kezelése valamennyi tagállam közös felelőssége, ezért most felkérjük az uniós országokat: vegyenek részt e történelmi kihívás leküzdésében. E kihívás nem csupán európai, hanem globális szintű: az európai migrációs stratégia segítségével megerősítjük és kiszélesítjük együttműködésünket a származási és a tranzitországokkal annak érdekében, hogy életeket mentsünk, visszaszorítsuk a csempészhálózatokat és védelmet nyújthassunk a segítségre szorulóknak. Mindnyájan tudjuk azonban, hogy valódi, hosszú távú megoldás csak akkor születhet, ha kezelni tudjuk a kiváltó okokat, amelyek a háborúk által okozott szegénységtől és instabilitástól kezdve a líbiai és szíriai válságig terjednek. Az Európai Unió elkötelezetten és határozottan együttműködik a nemzetközi közösséggel ezen a téren.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „Európa nem nézheti tétlenül, hogy partjainál emberek halnak meg. Az európai migrációs stratégia konkrét válaszokat tartalmaz az emberéletek megmentését illető sürgető kérdésekre, valamint hathatós támogatást nyújt az elsődleges célországoknak, többek között a Frontex által koordinált hajók megerősített tengeri jelenléte, a növekvő migrációs nyomásnak kitett tagállamoknak nyújtott 60 millió eurós sürgősségi támogatás, valamint egy olyan cselekvési terv kidolgozása révén, amely felszámolja a kiszolgáltatott migránsokon nyerészkedő és azokat kihasználó csempészhálózatokat. A nagyobb fokú szolidaritás szellemében eltökélt szándékunk, hogy átfogó megközelítést alkalmazzunk, amely jelentősen javítja majd a migrációkezelést Európában.”
Azonnali intézkedés
A Földközi-tengeren nemrégiben történt tragédiákat követően az Európai Parlament és az Európai Tanács politikai konszenzusra jutott azt illetően, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket és mozgósítani a rendelkezésre álló eszközöket, hogy azonnali intézkedésekkel megakadályozhatók legyenek a további halálesetek. A Bizottság konkrét és azonnali lépéseket határozott meg, ideértve a következőket:
- A Triton és Poszeidón műveletekhez rendelt kapacitás és eszközök megháromszorozása 2015-ben és 2016-ban. 2015 tekintetében költségvetés-módosítást fogadtak el a szükséges finanszírozás biztosítására (összesen 80 millió EUR, amely magában foglalja a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által biztosított 57 millió EUR-t, valamint a Belső Biztonsági Alap által az elsődleges célországok számára biztosított 5 millió EUR sürgősségi finanszírozást), az új Triton műveleti tervet május végén terjesztik majd elő;
- Javaslat az EUMSZ 78. cikke (3) bekezdésének megfelelő vészhelyzeti mechanizmus első alkalommal történő aktiválására azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek migránsok hirtelen beáramlásával szembesülnek. Május végéig a Bizottság egy átmeneti elosztási mechanizmusra tesz majd javaslatot, amely az Unión belül egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre irányul. A tömeges beáramlás miatt kialakult szükséghelyzetekben történő áthelyezésre irányuló állandó uniós rendszerre vonatkozó javaslatot 2015 végén terjesztik elő;
- Május végéig javaslat benyújtása az Unión belüli áttelepítési programra, amely valamennyi tagállamra elosztva összesen 20 000, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy számára teszi lehetővé a letelepedést; a program számára az Unió 2015-ben és 2016-ban 50 millió EUR összegű kiegészítő támogatást biztosít;
- Egy lehetséges közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) műveletet kidolgozása a földközi-tengeri térségben az emberkereskedelmi hálózatok és az embercsempészet nemzetközi joggal összhangban történő felszámolására.
Kilátások: A jobb migrációkezelés négy pillére
A földközi-tengeri térség migrációs válsága ráirányította a figyelmet az azonnali intézkedést igénylő problémákra. Arra is rámutatott azonban, hogy a közös uniós migrációs politika nem teljesítette a várakozásokat. A jövőre nézve elmondható, hogy az európai migrációs stratégia Juncker elnök politikai iránymutatását a jobb migrációkezelésre irányuló, valamennyi aspektusra kiterjedő, koherens és egymást kölcsönösen kiegészítő kezdeményezések formájában fejleszti majd tovább négy pillér mentén (lásd a mellékletet).
Az új migrációs stratégia négy pillére:
- Az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése – különösen a következők által: az uniós küldöttségek részeként európai migrációs összekötő tisztviselők kiküldése kulcsfontosságú harmadik országokba; a FRONTEX jogalapjának módosítása az ügynökség szerepének megerősítése érdekében; új cselekvési terv olyan intézkedésekkel, amelyek célja, hogy a jelenleg jövedelmező embercsempészet a jövőben kevéssé nyereséges és komoly kockázattal járó bűnözői tevékenységnek minősüljön; valamint az okok megszüntetése fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás révén;
- Határigazgatás: életmentés és a külső határok biztosítása – elsősorban következők által: a Frontex szerepének és kapacitásának megerősítése; hozzájárulás ahhoz, hogy erősödjön a harmadik országoknak a saját határaik igazgatására vonatkozó kapacitása; továbbá, amennyiben szükséges, az egyes parti őrségi funkciók összefogása uniós szinten;
- Európa kötelezettsége a védelem nyújtására: erős közös menekültügyi politika – az elsődleges cél a közös európai menekültügyi rendszer teljes mértékű, koherens végrehajtásának biztosítása, mindenekelőtt a migránsok szisztematikus azonosítása és az ujjlenyomatvétel elősegítése, valamint a visszaélések csökkentésére tett erőfeszítések által, ami a menekültügyi eljárásról szóló irányelven belül a biztonságos származási országra vonatkozó rendelkezések megerősítésével érhető el; a Dublini Rendelet értékelése és esetleges felülvizsgálata 2016-ban;
- A jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika – célunk, hogy a fogyatkozó népességű Európa továbbra is vonzó célpontot jelentsen a migránsok számára. Ennek érdekében a kékkártyarendszer korszerűsítésére és átdolgozására van szükség, újra kell gondolni integrációs politikánkat, illetve maximalizálni kell a migrációs politika által nyújtott előnyöket az egyének és a származási országok számára, többek között az olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb készpénzátutalások elősegítése révén.
Háttér
Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folytatott kampány részeként 2014. április 23-án Máltán ismertette a bevándorlásra vonatkozó ötpontos tervét, melyben nagyobb mértékű szolidaritásra szólított fel az Unió migrációs politikájában.
Hivatalba lépésekor Juncker bizottsági elnök egyik biztosát kifejezetten a migrációs kérdések kezelésével bízta meg. Ennek keretében a politikai iránymutatásban meghatározott 10 prioritás egyikeként új migrációs szakpolitikát kell kidolgozni (az Európai Parlament az említett politikai program alapján választotta meg a Bizottságot).
A tagállamok az Európai Bizottság javaslata alapján 2015. április 23-án egy európai tanácsi nyilatkozatban elkötelezték magukat amellett, hogy az emberéletek megmentése érdekében azonnali intézkedéseket hoznak és a migráció terén fokozzák az uniós fellépést. Az Európai Parlament állásfoglalása néhány nappal később került benyújtásra.
Alapjogokért Központ: Jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság javaslatai alapján
Az Alapjogokért Központ szerint jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság migrációs javaslata alapján.
A központ legújabb elemzésében példaként hozták fel, hogy a javaslat alapján Magyarországnak 2014-ben majdnem hatszor annyi kérelmező számára kellett volna megadnia a menekültstátust, mint amennyien a jelenlegi szabályok alapján megkapták azt.
A Bizottság ugyanis egy próbaprojekt keretében azt irányozná elő, hogy a nemzetközi védelemre jogosult menekülteket a tagállamok bizonyos kritériumok alapján számított százalékos arányban legyenek kötelesek befogadni a jövőben – írták.
Hozzátették: 2014-ben összességében az Európai Unióban 625 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be, ebből 185 ezer ember esetében adták meg a menekültstátust a tagállamok. Bár 2014-ben Magyarországra az ötödik “legnépszerűbb” célországként csaknem 43 ezer illegális bevándorló érkezett, közülük csak mintegy 500-an kapták meg a menekültstátust, ami az összeurópai befogadott menekültlétszám alig 0,3 százaléka.
Tekintettel arra, hogy a bizottság tervei szerint Magyarország befogadási részaránya 1,53 százalék lenne, a 2014-es adatok alapján például a 185 ezer, európai uniós szinten menekültként elismert ember közül mintegy 3 ezret kellett volna befogadni, ami majdnem hatszorosa a 2014-es 500 főnek.
Figyelembe véve azt, hogy 2008 óta az EU-ba érkező, menekültstátusért folyamodók száma 400 ezerrel nőtt és a kérelmek mintegy harmadának helyt is adtak, vélelmezhető, hogy Magyarországon a kötelezően befogadandók száma a bizottság tervei alapján tovább nőne – olvasható az elemzésben.
Az Európai Bizottság május 13-án hozta nyilvánosságra az EU-t érintő migrációs kihívásokra vonatkozó megoldási javaslatát. A javaslatnak egyelőre nincs jogi kötőereje a tagállamokra nézve, de a javaslatban indítványt tesznek kísérleti vagy próbaprojektekre, amelyeket már ebben az évben kidolgoznának és elindítanának. E kísérleti projektek – a bizottság szándéka szerint – lehetnének 2016-ot követően egy olyan új, közös migrációs/menekültügyi rendszer kialakításának alapjai, amely már kötelező erővel bírna a tagállamokra nézve – írták.
Rámutattak: egy ilyen jogi kötőerővel bíró, EU-s szinten szabályozott rendszer életbelépéséhez a tagállamok egyetértésére is szükség volna. Azonban a közelmúltban tett egyes államfői és kormányfői nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy komoly vita bontakozhat ki az EU szervei és a tagállami döntéshozók között a menekültügy megoldására tett bizottsági javaslat kapcsán – rögzítette az Alapjogokért Központ.
