Az Alkotmánybíróság elutasított több, a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos tavalyi jogegységi döntését támadó indítványt, így zavartalanul folytatódhatnak a hitelszerződések tisztességtelenségével kapcsolatos perek.
A Kúria tavaly júniusi jogegységi határozata az árfolyamkockázattal, az árfolyamréssel és az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban rendezte a tisztességtelenség kérdését. Tavaly nyáron megszületett a jogegységi döntésre épülő törvény, amely alapján a pénzintézetek az állam ellen indított perekben vitathatták, hogy – a törvényi vélelemnek megfelelően – valóban tisztességtelen volt-e devizahitel-szerződéseik egyoldalú módosítása a díjak, a költségek és a kamatok vonatkozásában.
A perekben a bíróságok javarészt elutasították a pénzintézetek keresetét és kimondták, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások túlnyomó többsége tisztességtelen volt.
Az Ab tavaly novemberben bírói indítványok nyomán már foglalkozott a Kúria jogegységi határozatán alapuló törvénnyel, és kimondta, hogy nem alkotmányellenes.
Az Ab két, hétfői keltezésű, a honlapján olvasható határozatában részben devizahiteles perben eljáró bírói indítványok, részben ilyen perekben félként résztvevő magánszemélyeknek a jogegységi határozatot támadó alkotmányjogi panaszai nyomán járt el.
A bírói indítványokat az Ab érdemi vizsgálat után elutasította. A a magánszemélyek indítványait pedig – mivel nem feleltek meg az alkotmányjogi panasz kritériumainak – formai okból, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
A bírói indítványok a hatalommegosztás elvére hivatkozva azzal támadták a Kúria jogegységi döntését, hogy az valójában nem az eredeti rendeltetése szerinti jogértelmezés az alsóbb fokú bíróságok számára az ítélkezési gyakorlat egysége érdekében, hanem – alkotmányellenes módon – jogot alkot. A magánszemélyek szintén támadták a jogegységi határozatot, de kifogásolták azt is, hogy a pénzintézetek ellen indított pereiket a törvény erejénél fogva felfüggesztették arra az időre, amíg le nem zárulnak az elszámolások.
A 15 tagú Ab a bírói indítványok ügyében lényegében egyhangú döntést hozott, a magánszemélyek indítványai ügyében Kiss László és Czine Ágnes különvéleményével született meg a határozat.
